Fejlődő fővárosok Európában

Európa fővárosai dinamikusan fejlődnek, függetlenül attól, hogy az ország tagja-e az Európai Uniónak – állítja Marsi Péter Pál (MIÉP) fővárosi képviselő. A politikus az elmúlt két hétben négy európai fővárosba – Lisszabonba, Pozsonyba, Prágába és Bécsbe – látogatott el a fővárosi önkormányzat hivatalos delegációjának tagjaként. Lisszabonban a Fővárosi Munkaügyi Központ és a foglalkoztatáspolitikai bizottság utazott el, a másik három fővárosban pedig a koordinációs egyeztető ideiglenes bizottság vizsgálta, hogy Pozsony, Prága és Bécs miként kezeli a prostitúciót.

Portugália fővárosa egyelőre nem vizsgálja, hogy nyereséges volt-e az expó megrendezése 1998-ban – mondta el lapunknak Marsi Péter Pál. Lisszabon csupán tíz év múlva tekinti át a számadatokat, miután befejeződött az expó területén álló épületek hasznosítása. Marsi Péter Pál, a fogalkoztatáspolitikai bizottság elnöke lapunknak kifejtette: Lisszabon főpolgármester-helyettese szerint az expó anyagi haszna nem olyan fontos, mint az, hogy a világkiállítás miatt hihetetlenül megnőtt a portugál nemzeti öntudat.
A városról szólva Marsi elmondta: területe megközelítőleg azonos Budapestével, ám csupán másfél millióan lakják. A számos széles sugárutat négy sorban szegélyezik a fák, és minden út mentén több parkot is telepítettek. A városban rengeteg az autó, szinte egyfolytában csúcsforgalom van, a sofőrök azonban türelmesek. A budapesti delegáció még csak koccanást sem látott a közel egyhetes ott-tartózkodás alatt. A város egyébként makultátlanul tiszta. – Bár prostituáltak Lisszabonban is dolgoznak, a helybéliek mégsem tulajdonítanak jelentőséget az örömlányok tevékenységének – ismertette a bizottsági elnök. Mint mondta, nincs kijelölt türelmi zóna vagy vigalmi negyed, ugyanakkor a prostituáltakat regisztrálják.
Pozsonyban, Prágában és Bécsben a koordinációs egyeztető ideiglenes bizottsággal járt a MIÉP-es honatya. A három közeli fővárosban egyrészt azt vizsgálták, hogy milyen ütemben, milyen módszerrel halad a városrehabilitáció, és arra is kíváncsiak voltak, hogy Szlovákiában, Csehországban és Ausztriában miként kezelik a prostitúciót.
Pozsony történelmi városrészét néhány év alatt újjávarázsolták, az állam és a város is rengeteg pénzt költött erre a célra – állítja Marsi. Óriási gondot jelent viszont a Duna jobb partján lévő 140 ezres lakótelep: míg a történelmi városrész egyre fejlődik, gazdagodik, addig a szemben lévő telep lakói egyre szegényednek. – Ettől függetlenül mindenhol rend van – tette hozzá a politikus.
A budapesti delegáció prostitúcióval kapcsolatos kérdéseit Pozsonyban nem is értették. Ugyan örömlányok itt is vannak, ám senki nem foglalkozik velük.
Prágában egyetlenegy, rövid utcára korlátozódik a prostituáltak tevékenysége, a Vencel térről nyíló utat azonban rendszeresen ellenőrzi a rendőrség. A prágaiakat csupán az aggasztja, hogy az újonnan feltűnő örömlányok Oroszországból, Ukrajnából, Romániából és Magyarországról érkeznek.
Budapest delegációjának bemutatták a prágai műemlékvédelmi rezervátum terveit. Ezt az óvárosi részen alakítják majd ki. Területe akkora lesz, mint Budapesten a Nagykörút és a budai Vár által határolt városrész. Itt minden egyes műemléket, régészeti leletet nyilvántartanak, feltárnak és felújítanak. Az ehhez szükséges forrást a turizmus bevételeiből teremtik elő, az idegenforgalomból származó pénzt az utolsó fillérig a városrehabilitációra költik. A közlekedés Prágában is gondot jelent, ám a város vezetése bátran nyúl a prolémához. Példa erre a Nusle városrész feletti völgyhíd: a házak felett hatvan méterrel közlekednek az autók. Marsi szerint egy hasonló megoldás a budai hegyvidék közlekedési problémáin is segítene.
Bécsben mintegy ötszáz prostituáltat tartanak nyilván, akiknek minden hónapban orvosi vizsgálatra kell jelentkezniük. Az ezt elmulasztó örömlánytól bevonják az engedélyét, s ha tovább folytatja tevékenységét, a rendőrség azonnal intézkedik. Bécsben nem türelmi zónát jelöltek ki, csupán megnevezték azokat a területeket, ahol a prostituáltak nem dolgozhatnak.
A bécsi városrehabilitációról Marsi elmondta: a városban 900 ezer lakás van, ezek fele felújításra szorul. A komfortnövelésre egy rendkívül kedvező hitelkonstrukciót dolgoztak ki, a programot az állam és a város egyaránt támogatja.
Marsi Péter Pál lapunknak úgy fogalmazott: a meglátogatott fővárosok dinamikusan fejlődnek, függetlenül attól, hogy az ország tagja-e az Európai Uniónak. – A négy városhoz képest különösen szembetűnő Budapest pusztulása – tette hozzá. Reményét fejezte ki, hogy a két bizottság tapasztalataiból a városvezetés leszűri a megfelelő következtetéseket, és a látottakból többet is hasznosít majd.