Franzstadti életképek

Ferencváros metszetekben címmel nyílt kiállítás a napokban a IX. kerületi helytörténeti gyűjteménynek helyet adó Pipa utcai épületben. A 2002. január közepéig megtekinthető kiállítás a városnegyed XIX. századi fejlődését követi nyomon, néhány ekkor készült, jelentős, az I. Ferenc császár nevét viselő városrészben többnyire még ma is álló épületet bemutatva.

Csak a XVIII. században indult meg a Pest városától délre fekvő terület beépülése, a hosszan tartó török uralom miatt. Az 1740-es években még csak kilenc ház állt itt, de hat évtizeddel később a házak száma már több száz volt. Az igazi fejlődést azonban mégis a XIX. század hozta el az ekkor már I. Ferenc császárról elnevezett Ferencváros számára. Ebben az évszázadban nyerte el ma is látható formáját és ekkor készültek el olyan, funkciójukat és külső megjelenésüket tekintve is jelentős építmények, mint a Központi Vásárcsarnok, a Közvágóhíd, az Iparművészeti Múzeum és a Bakáts téri templom. Az egyik legelső nagyszabású beruházás a mai Kálvin téri református templom felépítése volt. Az 1831-re elkészült épület befejezése az 1838-as árvíz pusztítása miatt azonban 1860-ig váratott magára. Az összes, Pestet és Budát sújtó katasztrófa közül minden bizonnyal a legkomolyabb károkat ez az árvíz okozta, a Ferencváros 529 épületéből 438 összedőlt, 72 pedig súlyosan megrongálódott. Az elpusztult és megsérült építmények állapota tette szükségessé az ekkor kezdődött, nagyszabású felújítási munkákat. A század végére a negyed a főváros egyik legjelentősebb ipari központjává nőtte ki magát, malmok, gyárak, üzemek sora húzódott végig a dél-pesti Duna-parton. A kiállítást nézve nosztalgiázhatunk az 1927-ben Széchenyi által a külső Üllői úton megrendezett első pesti lóverseny emlékén, de visszaköszön számos, ez időben készült épület – a Köztelek, azaz a Magyar Gazdasági Egyesület Székháza, az 1848–49-es szabadságharc után szükségessé vált Honvéd Menedékház, a megnyitásakor legkorszerűbbnek számító Közvágóhíd vagy a hatalmas mennyiségű gabona tárolására alkalmas, mára sajnos megsemmisült Elevátorház képe. A kiállítás kettős céllal jött létre: a városrész fejlődése mellett a korabeli grafikai, nyomtatási technika fejlődését is be kívánja mutatni. Az érdeklődők képet kaphatnak arról, miként készültek a fametszetek vagy a rézmetszetek és a litográfiák ebben az időszakban, de ezenkívül megnézhetik az ehhez használatos eszközöket, a harántdúcot, a litográfiai követ, a fa- és rézmetsző vésőket is, sőt megismerhetik a kor két híres mesterének – a mind a technika fejlesztése, mind az oktatás terén igen jelentős életművel rendelkező – Nádler Róbertnek és Morelli Gusztávnak az életrajzát.