Golfpálya a római kori emlék fölött

Hamarosan teljes egészében állami kézbe kerülhet az Óbudai-szigeten található római kori Hadrianus-palota feltárási területe. A legújabb tervek szerint a jelenlegi tulajdonos Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft.-t kárpótolná a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI). A védett terület teljes feltárása évtizedek óta várat magára, pedig a Fővárosi Önkormányzat vezetői néhány évvel ezelőtt ígéretet tettek a kulturális és történelmi szempontból is kiemelkedő emlék bemutatására.

Hadrianus római császár palotájának első maradványai 1851 és 1857 között a hajógyári nagy építkezések közben kerültek elő. Az épületmaradványokat olyanynyira jó állapotban találták, hogy raktárakat rendeztek be a föld alatti helyiségekben. Az utolsó feltárást 1951 és 1953 között végezték, amikor a palota déli traktusa, a belső udvar és az északi traktus fürdőszárnyának egy része is előkerült. A romokat végül 1956-ban visszatemették, és évtizedekig semmi nem történt a területen. A helytartói palota felett csak gyűlt a szemét, és a gaz is benőtt mindent.
Miután a hajógyártás a kilencvenes évek elején gyakorlatilag megszűnt, az akkori kezelő, az Állami Vagyonügynökség a Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft.-t bízta meg az irányítással. Ma a cégnek több tulajdonosa van, ezek közül legjelentősebb az ÁPV Rt., 65 százaléknyi részesedéssel. Az óbudai sziget déli sávja, a volt hajógyár területe a vagyonkezelőé, míg a többi rész a főváros tulajdona.
A Fővárosi Önkormányzat 1996-ban megbízta a Budapesti Történeti Múzeumot a terület kiterjedésének meghatározásával. Addig ugyanis az sem volt nyilvánvaló, hogy mekkora is ez a földdarab. A Duna menti ásatás kimutatta a palota elhelyezkedését, és előkerült a védőárok is, ami a palota határát jelöli. A régészek által ásott kutatóárkok nyomai ma is jól láthatók. Az 1997. évi műemlékvédelemről szóló és az azt módosító kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi törvényben az Országgyűlés a helytartói palotát a kizárólagosan állami tulajdonú műemlékek listájára vette.
– A tulajdoncsere nem okoz a társaságnak vagyonvesztést – mondta el Kiss Gábor, a KVI műemlék- és egyházi vagyongazdálkodási osztályának vezetőhelyettese. Az igazgatóság a tervek szerint olyan megállapodást köt a tulajdonossal, amelyben meghatározott időre a társaság kezelésébe adja a telket, s a kft. „lelakhatja” a terület értékét. A szakember előrejelzése szerint akár évtizedekig is föld alatt marad még a palota, a feltárással egy időben ugyanis a rekonstrukcióról is gondoskodni kell. Csak így oldható meg a leletek teljes körű védelme. A sorsára hagyott kincsek nagyon hamar tönkremennek. – Ha egy régészeti feltárás eredményét – akár anyagi okok miatt – nem lehet konzerválni, helyreállítani, akkor mindenképpen a betemetés a helyes módszer – véli. A helyreállítás több tízmilliárd forintba kerülne, ezt azonban sem a főváros, sem az állam jelenlegi költségvetése nem engedheti meg magának. – Ha lenne pénz, akkor egy jelentős idegenforgalmi központ épülhetne ki a területen – fűzi hozzá. Demszky Gábor főpolgármester évekkel ezelőtt külön sajtótájékoztatón ismertette elképzelését a feltárással kapcsolatban, s a Városházán bemutatták az eredeti formájában helyreállított Hadrianus-palota makettjét is. A fővárosi vezetők „élő műemléki kuriózumként” hasznosították volna a római kori emléket, ahol a helyreállítások után fogadások, ünnepségek megrendezését képzelték el.
A főpolgármesteri hivatal több tervet is készíttetett. Az egyik javaslat szerint a feltárás után védőtetőt kell a romokra emelni. Felvetődött az olcsóbb, részleges helyreállítás, illetve a teljes bemutatás ötlete is. Hajnóczy Gyula professzor rekonstrukciós tervei alapján készült a már említett makett. Az esetleges visszaépítés azonban hosszas régészeti és műemléki egyeztetéseket igényelne. A szakma továbbra is megosztott a tekintetben, hogy szabad-e újjáépíteni a palotának egy részét, vagy csak a feltárt romokat kellene bemutatni. A fővárosi illetékesek ma már úgy vélik: az állami kézbe kerülő terület feltárásának ügye nem tartozik a Városházára.