Ismét romákat utaztat Krasznai?

Krasznai József, a zámolyi romák szóvivője, a Roma Parlament elnökhelyettese azt állítja, hogy amennyiben rövidesen nem oldódik meg az ózdi önkényes lakásfoglaló romák helyzete, intézkedni fog külföldre telepítésük ügyében. A kilakoltatások mintegy háromszáz főt érintenek, többségük roma. Ózd önkormányzatának sajtóreferense úgy véli, ez csak újabb fenyegetőzés Krasznai részéről, hiszen már többször is tett hasonló kijelentéseket.

Tavasz óta folyamatosan kapják a felszólításokat az épületek elhagyására, az ózdi önkényes lakásfoglaló családok, így a kilakoltatások sem érhetik őket váratlanul – közölte Kótai Aladár, az Ózdi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Mint mondta: ma várhatóan újabb két önkényes beköltöző családot lakoltatnak ki hivatalos, bírósági végzés alapján. – Annak ellenére, hogy a lakásfoglalók csaknem 99 százaléka hivatalosan nem bejelentett lakosa a városnak, a kisebbségi önkormányzat többször megpróbált segíteni a családokon – fogalmazott Kótai. Állítása szerint a cigány önkormányzat a családok felnőtt tagjainak alkalmi közmunkákat biztosított, ám néhány hét vagy hónap elteltével többen abbahagyták a munkát.
– Amennyiben két hét alatt nem oldódik meg az ózdi romák helyzete, úgy intézkedni fogok külföldre telepítésük ügyében, írásos dokumentumom van arról, hogy felhatalmaztak ügyük megoldására – jelentette ki Krasznai József. Hozzátette: fontolgatja annak lehetőségét, hogy az ózdi romákkal együtt kitelepíti azt a húsz, Veszprémben élő cigányt is, akik már korábban kérték segítségét. Krasznai szerint az ózdi és a veszprémi cigányok a hányattatása a rendszerváltástól dokumentálható, ezért nagy az esély arra, hogy külföldön politikai menedékjogot kapjanak. Kótai szerint Krasznai fellépésének célja politikai hangulatkeltés.
– A városnak évente ötszázmillió forint a forráshiánya, az önkényes lakásfoglalók pedig eddig mintegy 105 millió forint közüzemi adósságot halmoztak föl – értesültünk Kovács Istvántól, az ózdi önkormányzat sajtóreferensétől. Szerinte a családok kilakoltatása elkerülhetetlen, hiszen semmi jogi alapjuk sincs a lakásokban való tartózkodásra, másrészt többször előfordul, hogy az elfoglalt lakásokból szinte minden mozdíthatót eladnak. Hozzátette: a városban eddig még egy kilakoltatott sem került az utcára. – Ózdon több hajléktalanszálló is van, ahová beköltözhetnek, ám a kilakoltatottak általában viszszatérnek más településeken élő rokonaikhoz – mondta. Kovács szerint a városban biztosított az emberek megélhetési lehetősége és a hivatalok is rugalmasak, a közüzemi díjakat sokféle konstrukcióban lehet törleszteni.