Járai a csatlakozásról

Járai Zsigmond szerint Magyarország határozott és világos célja, hogy 2004-ben az Európai Unió, 2006–2007-ben az Európai Pénzügyi és Gazdasági Unió (EMU) tagja legyen. A jegybankelnök 2005-re már két-három százalék közötti inflációra számít.

Magyarország határozott és világos célja, hogy 2004-ben az Európai Unió, 2006–2007-ben az Európai Pénzügyi és Gazdasági Unió (EMU) tagja legyen – jelentette ki Járai Zsigmond Frankfurtban a német és a magyar jegybank közös szemináriumán. Kifejtette: az utóbbi tíz évben Magyarország nagy lépéseket tett az Európai Unió vezető államaihoz való felzárkózásban. A magyar pénzügyi vezetés ez év tavaszán új pénzügypolitikai rendszert vezetett be, ennek részeként kiszélesítette a forint ingadozási sávját, befejezte a devizaliberalizációt. E lépések előkészítették, hogy az Európai Unióba való 2004-es belépést követően Magyarországon is alkalmazható legyen az EMU előszobájának számító EU-beli átváltási mechanizmus, a második ERM. Az ERM II.-tagság az euróövezetbe való belépés előfeltétele. Járai Zsigmond emlékeztetett arra is, hogy az MNB a közelmúltban megszüntette a csúszóleértékelést, és áttért az inflációs célt követő rendszerre. Ez hozzájárul ahhoz, hogy az ország a pénzromlás ütemét leszorítsa arra a szintre, amelyet az euróövezeti tagság maastrichti feltételei megkövetelnek. Járai Zsigmond elmondta: decemberre a magyar jegybank azt várja, hogy az infláció tizenkét havi üteme 7-7,5 százalékos, 2002. decemberre pedig 4,5 százalékos lesz. Az MNB elnöke szerint 2005-re lényegében teljesíthetők a maastrichti kritériumok, így a magyarországi infláció mértéke akkor már 2-3 százalék között mozog majd.
Ernst Welteke, a Bundesbank elnöke főként az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki határozatát kommentálta az értekezleten. (Az EKB akkor változatlanul hagyta a kamatokat.) – Nem félünk semmiféle recessziótól. Gondosan, és nem pedig idegesen foglalkozunk a helyzettel – mondta. Úgy vélte, a gazdaság helyzete korántsem olyan rossz, mint a hangulat, ezért a gazdaságpolitikának elsősorban a bizalomépítésre kell összpontosítania.
*
Érdemes igyekezniük az átváltással azoknak, akiknek euróövezeti valuta van még a birtokukban, mert januártól megnövekedhetnek a most még gyakorlatilag ingyenes tranzakció költségei, ezzel együtt jóval kevesebb helyen lehet megszabadulni a még birtokunkban lévő valutától. Azoknak a helyzete a legegyszerűbb, akik devizaszámlán tartják az euróövezeti fizetőeszközeiket, mert azt a számlát vezető hitelintézet automatikusan és díjmentesen átváltja euróra. Akik készpénzben tartják euróövezeti valutáikat, azoknak két dolgot érdemes tenniük: vagy devizaszámlát nyitnak valamelyik hazai hitelintézetnél, és elhelyezik rajta az adott összeget, vagy forintra váltják valutában tartott megtakarításaikat.