Katonai művelet jelentős költségekkel

Semmiképpen nem mérhetők össze a Tartós Szabadság fedőnevű hadművelet költségei a nemzetközi terrorszervezetek akcióinak költségeivel, hiszen a válságövezetbe irányított amerikai vagy brit szövetséges hadigépezet csapásainak, telepítésének és távoli állomásoztatásának az ára becslések szerint naponta 100– 300 millió dollárt tesz ki.

Közvetlenül a szeptember 11-én történt terrorcsapást követően az amerikai kongresszus kifejezetten a Pentagon számára 4,25 milliárd dolláros adalékos támogatást szavazott meg azzal a céllal, hogy a válaszadás katonai lépéseinek kezdeti finanszírozását biztosítsa. A többlet negyedét a hírszerzési eszközök, konkrétan a felderítő repülőgépek korszerűsítési programjainak gyorsítására fordítják. Előrehozzák a prototípus stádiumban lévő – ám ennek ellenére Afganisztán felett már bevetett – RQ–4A Global Hawk pilóta nélküli felderítőgépek újabb négy példányának beszerzését.
A meglévő eszközök háborús működtetése, a bombák, rakéták, robotrepülőgépek bevetése igaz, kevésbé feltűnő, de állandóan jelen lévő költséget jelent, amely a legnagyobb terhet rója a Pentagon büdzséjére. Egy Tomahawk robotrepülőgép (az első támadásban 52 darabot használtak el) darabja 1,5 millió dollár, egy lézerirányítású bomba változattól függően 50– 100 ezer, műholdas vezérlésű társaik 16–20 ezer dollárba kerülnek. A radarok elleni HARM rakéták darabja 300 ezer USD, és ezekből egy-egy légitámadás során tucatszám lőnek el. A repülőgép-hordozókról üzemelő gépek közül az F/A–18-as egyetlen üzemórája 6000-7000 ezer, míg a bonyolultabb és régibb F–14-esé akár 12-15 ezer dollárjába is kerülhet az amerikai adófizetőknek.