Keserű pirulák

A Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint az első hét hónapban a Magyarországra beáramló közvetlen külföldi tőkebefektetések értéke meghaladta a másfél milliárd eurót, ami így 43,6 százalékkal szárnyalta túl a tavalyi év azonos időszakában befektetett összeget. Ezt tehát kezelhetjük tényként. Tényként kezelhető az is, hogy szépen „jövögetnek” a multik Magyarországra. A tizenhárom legnagyobb külföldi közvetlen tőkebefektető ország az Egyesült Államok, Németország, Hollandia, Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada, Belgium, Ausztria, Svédország, Svájc, Japán, Luxembourg és Olaszország.

Az első három helyen változó sorrendben, de állandóan az Egyesült Államok, Németország és Hollandia váltja, illetve váltotta egymást, mert az idén – meglepetésre – Japán ugrott az élre az első hat hónapban hazánkban befektetett működőtőke-állományával. Mindez nem igazolja a parlament egyik felének állításait, amely szerint a multik elrettennek Magyarországtól. (Keserű pirula.)
Akkor sem rettennek el tőlünk a külföldi befektetők, ha történetesen szembeszáll egy multival a kormány – akkor is, ha némelyiküknek sokkal nagyobb befolyása van szinte bármire és bárhová, mint Magyarországnak. Bebizonyosodott ugyanis, hogy tulajdonképpen aduk nélkül is lehet érdemben tárgyalni, ráadásul sikerrel, egy multival is.
Mert szembeszálltak a Danone-nal, amely eredeti szándékai szerint rövid úton bezárta volna – a tavaszi bejelentés idején alig néhány hónapja tulajdonában lévő – Győri Keksz- és Ostyagyárat. A szembeszállás eredménye majd fél év halogatás és taktikázás után holnap lesz valamelyest „kézzel fogható”, ekkor jelenti be ugyanis a cég vezetése, hogy eláll eredeti szándékától és nem zárja be a Győri Kekszet. (A gyár bezárásának híre országos felháborodást váltott ki, tiltakozott ellene mindenki, francia példára Danone-bojkottot hirdettek itthon is a tejtermékeikre. A vaníliás karikához és más győri édességekhez azonban ragaszkodott mindenki, annyira, hogy még a győri termékek forgalma is fellendült. A honi bojkott tulajdonképpen hatástalan volt, a világméretű azonban nem, mert a Danone tejtermékeinek forgalma tizedével visszaesett, ami 50 millió frank bevételkiesést jelentett a vállalatóriásnak.)
Azt elismerte a Danone egyik igazgatója is az egyik tekintélyes francia lapnak nyilatkozva, hogy a cég megszüntetésétől a győri üzem dolgozóinak és a magyar hivatalos szervek erőteljes ellenállásának – amelyben nem kis szerep jutott a Gazdasági Minisztériumnak – hatására álltak el. Tulajdonképpen ez a keserű pirula a franciáknak, bár számukra valószínűleg szinte teljesen mindegy volt, hogy melyik egységüket szüntetik meg. Sőt egységeiket, hiszen a világhálózattal rendelkező francia konszern március végén a Győri Keksz bezárásának hírével együtt bejelentette, hogy három éven belül leszereli két francia, egy belga, egy holland és egy olasz üzemét is. Persze, mivel a részvényesek érdekeit is szem előtt kell tartani, hiszen egy társaság nyereségessége meghatározó az üzleti szférában, és adott esetben akár a következő befektetések alapjait is megteremti, a Győri Keksz megmaradása óhatatlan áldozatokkal is jár majd. Számolni kell esetleg gyártósorok máshová telepítésével, vagy újak Győrbe plántálásával, különböző racionalizálásokkal, korszerűsítéssel, ésszerűsítéssel és létszámleépítéssel.
Ami nagyon keserű pirula.
Összességében azonban mégsem béka.