Készül a tejfelesleget kezelő rendelet

Az agrártárcánál már dolgoznak a százmilliós tejfelesleget kezelő rendeleten, amely egymilliárdos segélyt folyósítana az ágazatnak. Közben érdekes képet mutat a tejpiac túltermeléssel, csökkenő fogyasztással és exportveszteségekkel.

Értesüléseink szerint már készül az agrártárcánál a 100 millió liter tejfelesleget kezelő egymilliárd forintos támogatás. Mint korábban megírtuk, a Tej Terméktanács még nyár közepén jelezte támogatási igényét a tárcánál, igaz, a megítélt összeg két és félszeresét kérte. A tejfelesleg azért keletkezett, mert a belföldi fogyasztás 5-6 százalékkal visszaesett, ami miatt 70-80 millió liter felesleg keletkezett. A maradék 20 millió liter fennmaradásáért az EU-ból érkező megemelkedett sajtimport felelős, ami az elmúlt évben 34 százalékkal nőtt, miközben az EU-ba irányuló sajtexportunk csökkent. Az unióba tavaly 3,5 ezer tonna sajtot szállíthattunk volna ki vám- és támogatásmentesen, de nem tudtunk kihasználni ezt a lehetőséget.
A százmilliós tejfelesleg piaci megjelenését erősíti meg a Rabobank legfrissebb jelentése is, amelyből kiderül, hogy a tavalyi összes tejtermelés 2,049 milliárd liter volt. E mennyiség 85 százalékát állították elő társas vállalkozások, a termelésből 5 százalékkal részesedtek az egyéni vállalkozók, a maradék 10 százalékon pedig mintegy 23 ezer kistermelő osztozott. A tej minősége javult, 82,76 százaléka volt extra minőségű, ami négyszázalékos javulást jelent 1999-hez képest. A minőségjavulással együtt járt a felvásárlási árak emelkedése és az átvett tej mennyiségének növekedése.
A minőség javítása nemcsak a termelők érdeke, a feldolgozóknak is gondot kell fordítaniuk a fejlesztésre, ugyanis a 70 hazai feldolgozó közül jelenleg 16 felel meg maradéktalanul az uniós követelményeknek. Csatlakozás után viszont mindenkire EU-előírások vonatkoznak majd.
Gondot jelent az ágazatnak, hogy ez elmúlt két év 2-3 százalékos növekedése után 2001. első fél évében 5 százalékkal visszaesett a hazai gyártású tej és tejtermékek belföldi értékesítése, miközben a feldolgozók 2,8 százalékkal több tejet vásároltak fel, mint tavaly. A csökkenés azonban a savanyított tejtermékek és ömlesztett sajtok forgalmának növekedése mellett zajlott – 34 százalékkal nőtt a sajtimport –, amit a tej és a vaj keresletének csökkenése fedett le. A keletkezet tejfelesleg kezelését, pontosabban kivitelét hátrányosan érintette a forint felértékelése is, amely komoly veszteségeket okozott az exportőröknek. Különös helyzet állt elő: a termelés emelkedett, a fogyasztás csökkent, a kiviteli veszteségek nőttek. A helyzetet nem lehet csak exportintézkedésekkel megoldani, mert a WTO (Világkereskedelmi Szervezet) megállapodásainak megfelelően idén 350 millió forint fordítható a tejexport támogatására. Az iskolatejakció országos kiterjesztése némileg segítene a felesleg kezelésén, ugyanis számítások szerint 40 millió liter tej biztos piacát jelentené, a jelenlegi 8 millióval szemben.
Tejfogyasztási szokásokról és a tejpiac helyzetéről szól a GfK piackutató intézet felmérése, amelyből kiderül, hogy az első hét hónapban csökkent a tej, a tejföl és a gyümölcsjoghurt fogyasztása a háztartásokban a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Némi növekedés jellemezte viszont a sajtfogyasztást, amelynek az utóbbi években tapasztalható pozitív trendje folytatódik. Értékben azonban mind a négy termék fogyasztása növekedett az inflációt meghaladó mértékben, azaz drágultak e termékek. Az intézet megállapítása szerint a tej mennyiségi visszaesése figyelemre méltó az étkezési szokások szempontjából, mert a tej a legkedveltebb élelmiszerek közé tartozik, sőt egyre többen sorolják a különösen kedvelt italok közé, mégis mind ritkábban fogyasztják. Ezt bizonyítja a Gfk első nyolc hónapot felölelő felmérése is, amelyből kiderül, hogy a háztartások az első nyolc hónapban 8 százalékkal kevesebb tejet fogyasztottak, mint a tavalyi azonos időszakban, miközben értékben 9 százalékkal növekedett a fogyasztás. A felmérés rámutat: az első hat hónapban a háztartások 93 százaléka vásárolt legalább egyszer tejet, összesen 229,7 millió litert, ami értékben 28,8 milliárd forintot jelent. A januártól augusztusig terjedő időszakban a fogyasztás 15 százalékát a dobozos, hosszan friss, 13 százalékát a dobozos friss, 39 százalékát a zacskós friss, egy százalékát a zacskós, féltartós tejek adták. A kimért tej 29 százalékkal, a műanyag flakonos termékek pedig 2 százalékkal részesedtek a mennyiséget tekintve. A tavalyi első nyolc hónaphoz képest a dobozos tejek részesedése összesen 7 százalékponttal mérséklődött, míg a kimért tejé 5 százalékponttal nőtt. A műanyag flakonos kiszerelés egy százalékkal emelkedett.
***
A tejfelvásárlás alakulása

Év Felvásárlás, ezer liter Átlagár, forint/liter
1995 1 625 256 29,71
1996 1 593 758 34,69
1997 1 576 826 43,14
1998 1 663 764 55,74
1999 1 645 787 59,68
2000 1 710 387 63,56
Forrás: Tej Terméktanács
***
DANONE-TELJESÍTMÉNYEK. Tervei szerint idén 1,2 százalékkal növeli tavalyi 19,4 milliárdos árbevételét a Danone Tejtermék Gyártó és Forgalmazó Kft., így várhatóan 19,6 milliárdot kasszírozhat – jelentette be Kim Small, a társaság új ügyvezető igazgatója tegnapi tájékoztatóján. A Danone tavaly 10 százalékos árbevétel-növekedést ért el, amelyhez képest az idei tervezet alacsonynak mondható, az ügyvezető szerint azonban figyelembe véve a gazdaság lassulását, ez jó eredménynek számít. A vállalat a friss tejtermékek piacán 35 százalékos részesedéssel bír, de ezen belül egyes területeken részesedése eléri a 60 százalékot is. Kim Small elmondta, a Danone tejtermék gyártórészlege és kekszdivízió külön irányítás alatt működik, ezért a tájékoztatón a Győri Keksz Kft.-ről csupán annyit közöltek, hogy október 26-án tartanak tájékoztatót a gyár jövőjéről. Az igazgató arra nem lát lehetőséget, hogy a Győrben esetlegesen feleslegessé váló munkaerőt a tejipari részleg foglalkoztassa tovább.