Kiállnak a támadás mellett

A nyugati világ, a NATO és Washington más szövetségesei gyakorlatilag egyöntetűen támogatásukról biztosították az afganisztáni tálib, illetve terrorista célpontok elleni amerikai–brit légicsapásokat, mi több, segítséget is felajánlottak az igénybe vett haderők pótlására.

Az Egyesült Államok elégedett a terrorizmus afganisztáni bázisai elleni első bombázások eredményével –közölték amerikai hívatalos szervek. „Egyelőre úgy gondoljuk, hogy nagyon sikeres az erőfeszítés” – nyilatkozták.
A NATO állandó tanácsa tegnap közfelkiáltással elfogadta, hogy a szövetség öt, repülőgép-fedélzeti korai előrejelző radarral felszerelt AWACS gépet küldjön az Egyesült Államokba a terrorizmussal szembeni védelem erősítésére – közölte Lord Robertson főtitkár. A gépek egy-két napon belül érnek a helyszínre. A NATO-tanács egyben üdvözölte Franciaországnak azt a készségét, hogy a balkáni misszióból átvezényelt AWACS gépeket saját légifelderítő gépeivel pótolja.
Lord Robertson főtitkár a tanács rendkívüli ülése után tartott rövid sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Dick Cheney amerikai alelnök a légicsapások megindítása előtt tájékoztatta őt a hadművelet megkezdéséről. A terrorizmus ellen indított világméretű hadjárat ezzel új szakaszába lépett, mondta a főtitkár, s a szövetség nemcsak teljes támogatásáról biztosítja ebben az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot, hanem készen áll arra, hogy az október 4-i határozatnak megfelelően maga is szerepet játszszék benne. Érzékeltette viszont, hogy a hadműveletet az Egyesült Államok vezeti, így a további NATO-államok bekapcsolódására amerikai felkérésre kerülhet sor.
Afganisztánban francia katonák is tartózkodnak, akik speciális feladatokat látnak el – jelezte hétfői rádióinterjújában Alain Richard védelmi miniszter, de konkrét részletekbe nem bocsátkozott.
A miniszter az afganisztáni amerikai katonai akcióval kapcsolatos francia kommandós vagy hírszerzői jelenlétet firtató kérdésre megerősítésként értékelhető választ adott az Europe 1 rádióadóban folytatott beszélgetésben. Annyit árult el, hogy Franciaország „a szóba jöhető eszközök segítségével” hozzájárult az amerikai légicsapások célpontjainak kijelölését célzó katonai tervezéshez, mivel azonban – mondta – a műholdak nem szolgáltatnak értékelhető adatokat mindenről, „más természetű vizsgálódások” is szükségessé váltak.
Időközben nyilvánosságra került, hogy az afganisztáni célpontok elleni első ellencsapásban milyen eszközöket vetettek be az amerikai és brit erők. Két B–2-es lopakodó bombázó a Missouri államban lévő Whiteman légitámaszpontról szállt fel, Afganisztánban ledobta műholdvezérlésű, egytonnás JDAM bombáit, majd az Indiai-óceánon, a 44 négyzetkilométer nagyságú Diego Garcia- szigeten lévő brit támaszponton szállt le. Ugyaninnen indultak a B–1-es és B–52-es típusú, nagy hatósugarú nehézbombázók is. A veterán B–52-esek és a hangsebesség feletti gyorsaságú repülésre is képes B–1-esek valószínűleg hagyományos bombákat, illetve légi indítású robotrepülőgépeket alkalmaztak. Az előbbiekkel a nagy kiterjedésű célpontokat (repülőterek, kiképzőtáborok) támadták, de ügyeltek arra, hogy civil áldozatokat ne követeljen akciójuk. A vasárnap esti afganisztáni hadműveletben részt vett egyik B–52-es amerikai bombázó pilótája a Pentagonban tartott telefonos sajtóértekezleten elmondta: a tálib katonai célpontok elleni támadás úgy működött, mint „egy tökéletesen olajozott gépezet”. Összesen 25 harcászati vadászrepülőgép (F/A–18 és F–14) indult a Carl Vinson és Enterprise repülőgép-hordozóról, hogy bénítsa a tálibok légvédelmét és oltalmazza a bombázókat. Mindemellett négy hajóról és két tengeralattjáróról 52 Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépet lőttek ki. A térségben tartózkodik a Philippine Sea cirkáló, az O’Brien, a John Paul Jones és a McFaul romboló, valamint a Providence amerikai és a Trafalgar brit tengeralattjáró.
New Yorkban és Chicagóban emberek százai tiltakoztak béketüntetéseken az Afganisztán elleni amerikai–brit katonai csapások ellen. Chicagóban mintegy 700 ember vett részt az egy hete tervezett megmozduláson, amely véletlenül esett egybe a légicsapások első hullámának megindításával. „Igazságot, ne háborút!”, „Ne legyen több áldozat!” – skandálták a tüntetők.
Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter közleményben jelentette be, hogy a humanitárius segélyeket ledobó két C–17 típusú csapatszállító repülőgép vasárnap kora estére elvégezte feladatát. „Mindez csak az afgán népnek szánt, George W. Bush elnök által ígért 320 millió dolláros segély első része” – szögezte le Rumsfeld. A Pentagon szerint a repülőgépek 25 millió dollár értékben 37 500 élelmiszercsomagot dobtak le a lehetséges menekültek számára, akik Pakisztán, Irán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán felé léphetik át az afgán határt.
Amerikai közvélemény-kutatási gyorsfelmérések szerint az Egyesült Államok lakosságának elsöprő többsége helyesli, hogy George Bush elnök utasítására vasárnap katonai műveletek kezdődtek az Afganisztán nagy részét uralma alatt tartó, Oszama bin Ladennek menedéket nyújtó tálib rezsim ellen.
***
Robotrepülőgépekkel Afganisztán ellen. Az afganisztáni célpontok elleni csapásmérés fő eszköze a felszíni hajókról illetve tengeralattjárókról indítható BGM–109 Tomahawk manőverező robotrepülőgép. A hidegháborúban kifejlesztett nagy hatótávolságú (1800 km) eszközt a szovjet légvédelem kijátszására, stratégiailag vagy harcászatilag fontos célpontok ellen kívánták alkalmazni, mintegy 500 kg tömegű hagyományos vagy nukleáris fejrésszel. A gép a műholdas felderítőfotók alapján összeállított digitális térkép, újabban pedig műholdas helymeghatározó rendszer segítségével találja meg célpontját. Útvonalát szükség esetén kis magasságba helyezhetik és változatos fordulópontokkal láthatják el, amelyek rendkívül megnehezítik a 700-800 km/h sebességgel száguldó, amúgy is kicsi (hossza: 5,5 méter, fesztávolsága 2 méter) Tomahawk felderítését és lelövését. Robbanótöltet helyett különleges rakománnyal is elláthatják: vékony grafitszálakat tartalmazó tekercsekkel, amelyek a nagyfeszültségű vezetékekre hullva rövidzárlatot okozhatnak. (Z. G.)