Kodály körönd

Budapest egyik legimpozánsabb része a csaknem 130 éves terézvárosi Andrássy út, illetve a Szinyei Merse utca és a Felső erdősor kereszteződésében fekvő Kodály körönd. Az 1870-es években a Sugárút építésével egy időben megindult építési láz hamarosan látványos bérpaloták és villák sorát hívta életre itt. A kör alakú, ezért akkor egyszerűen csak Köröndnek keresztelt téren a város felőli oldalra épült, két, egymással szemben álló hatalmas palotát Bukovics Gyula és Hübner Ferdinánd tervezte, és a Magyar Királyi Államvasutak Igazgatósága emeltette az alkalmazottak nyugdíjintézetének vagyonából. A Városliget felé jobb kézre eső palota Kauser József budapesti építész munkája. A homlokzat díszes tagolása és az udvar árkádszerű megoldása is lenyűgöző benyomást tesz a nézelődőre, mind a mai napig. Az ugyanezen az oldalon található másik palota a korán elhunyt Petschacher Gusztáv terve alapján készült, homlokzatán bájos díszítésekkel. Az egykor gyönyörű lakóépületet beosztása és egykori luxusberendezése korának egyik legelőkelőbb fővárosi bérházává emelte.

A négyemeletes neoreneszánsz paloták egykori előkertjei ma is megvannak, az előttük álló, Vak Bottyánt, Zrínyi Miklóst, Szondi Györgyöt és Balassi Bálintot ábrázoló szobrokat a közelmúltban újították fel, ám a műemléki ingatlanok rendbetétele egyelőre várat magára. Az egykor méltán híres Andrássy úti platánsor négy megmaradt példánya egészíti ki a jelenlegi Kodály körönd látványát. Mai nevét nagy zeneszerzőnkről kapta, Kodály Zoltán évtizedeken keresztül itt élt és alkotott az 1. szám alatt. Egykori lakásában múzeumot rendeztek be, amely ma is látogatható. (G. R.)