Lakáshitelek: csökkenő kamatok

Tovább csökkennek a lakásépítéshez, illetve -vásárláshoz igénybe vehető hitelek, és a jövő évtől – legfeljebb 240 ezer forint erejéig – a használt lakás vásárlásához felvett kölcsön is leírható lesz az adóból – többek között ezt tartalmazza a kormány által elfogadott Széchenyi Plusz gazdaságélénkítő program.

Elfogadta a kormány a Széchenyi Plusz programot, amelynek célja, hogy a világgazdasági recesszió ellenére is biztosítsa a magyar gazdaság 4-4,5 százalékos növekedését. Az intézkedési terv nem igényel költségvetési forrásokat. Matolcsy György gazdasági miniszter kiemelte azt is: Magyarországnak nem kell változtatnia sem gazdaság-, sem költségvetési politikáján. A kormány döntött az otthonteremtési támogatás bővítéséről.
– Az új lakások építéséhez, illetve vásárlásához felvehető kedvezményes kamattámogatású hitelt a jelenlegi nyolc százalékról hat százalékra mérsékli a kormány. Újabb egy százalékkal csökken a használt lakások vásárlásához felvehető jelzáloglevél kamata. A használt lakások esetében így a kamat akár kilenc százalék alá is csökkenhet. Változik az adó-visszaigénylések szabálya is: a jövő évtől a használt lakások vásárlásához felvett hitelek esetén is igénybe vehető lesz 240 ezer forint erejéig az adókedvezmény. A kedvezményt – amely eddig csak az új lakásokra vonatkozott – a jövő évi adóbevallásban érvényesíthetik először a hitelt felvevők.
Új elem az otthonteremtési támogatásban az is, hogy az úgynevezett „félszocpolt” két vagy annál több gyermeket nevelő család tetőtérbeépítéshez is felveheti a jövőben – mondta Matolcsy György. A tömbrehabilitációs programot bővítik, így azt már 25 lakásos házak is igénybe vehetik. A miniszter szólt arról is: bérlakásépítésre – a jövő évre elkülönített költségvetési keretből – újabb hatmilliárd forintot használhatnak fel az idén.
A Széchenyi-terv pluszrésze a budapesti Millenniumi városközpont építésének megkezdése. Az 52 milliárd forint értékű beruházás eredményeként – köz- és magántőke együttműködésével – a Nemzeti Színház mellett épül fel Közép-Európa legnagyobb konferenciaközpontja, a Hagyományok Háza, a Nemzeti Hangversenyterem és a Modern Művészetek Múzeuma.
Ugyancsak a csomag eleme, hogy kiterjesztik a garanciavállalást egyebek mellett turisztikai és beszállítói vállalkozásokra, valamint az ötven főnél kisebb vállalkozások nem tíz-, hanem harmincmillió forintig élveznek adómentességet, ha a profitot különböző beruházásokra fordítják. 2002-től Magyarország – a kormány és a jegybank megállapodása alapján – forintalapú adósságfinanszírozásra tér – tette hozzá a miniszter.
A jövő év elején – a folyamatban lévő munkák mellett – összesen 302 milliárd forint értékben indul el az ország 42 pontján infrastruktúra-, elsősorban gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztés – jelentette be Fónagy János közlekedési miniszter. A közúthálózat-fejlesztési „csomagterv” a Széchenyi-plusz része. A szaktárca vezetője a részleteket ismertetve elmondta: 204 milliárd forint értékben, az ország öt pontján 132 km hosszú gyorsforgalmi út épül, az országos közúthálózat vonatkozásában pedig megkezdődik 98 milliárd forint értékben 18 új, települést elkerülő út építése, valamint 19 egyéb fontos közúti kapacitásbővítő beruházás.
A fejlesztési csomag finanszírozásáról a Magyar Fejlesztési Bank Rt., végrehajtásáról pedig a Nemzeti Autópálya Rt. gondoskodik.
Ma és holnap is ülésezik a kormány – közölte Borókai Gábor kormányszóvivő. A kabinet ma végső egyeztetést folytat a mezőgazdaságot érintő törvénycsomagról, várhatóan döntés születik a termőföldről, illetve a Nemzeti Földalapról szóló törvénytervezetekről, míg a családi gazdaságok támogatásáról kormányrendelet készül. Pénteken határoz a kabinet az 1989–93 közötti OTP lakáshitel-tartozások finanszírozásáról, valamint az egészségügyi dolgozók bérpótlékainak emeléséről.
***
Elmaradt tegnap az elhúzódó kormányülés miatt a népesedési kormánybizottság alakuló ülése, az új időpntról később döntenek – tájékoztatta lapunkat a Miniszterelnöki Hivatal sajtóosztálya. Mint arról tegnapi számunkban beszámoltunk: ma tartotta volna első ülését a kormánybizottság, amelynek célja, hogy elemezze a magyar demográfiai helyzet válságát, s felvázolja a helyzet javítására az esetleges lehetőségeket. Ennek részeként foglalkozik majd a bevándorláspolitika jogszabályi változtatásának lehetőségeivel is. A kormánybizottság elnöke a miniszterelnök lesz, tagjait 9 miniszter és 7 tekintélyes szakember alkotja majd, akik további ötven kormányzati és tudományos munkatárssal dolgoznak. Mint ismert: Magyarországon 1981 óta folyamatosan csökken a lakosság száma, bár a születésszám-csökkenés ennél lényegesen korábban jelentkezett.
Zivkovics