Lassult a gazdaság teljesítménye

A végleges adatok szerint a bruttó hazai termék (GDP) négy százalékkal nőtt a második negyedévben, és 4,2 százalékkal az első fél évben az előző év azonos időszakához képest. A kutatók éves szinten négy százalék körüli értéket jeleznek előre.

A végleges adatok szerint a GDP négy százalékkal nőtt a második negyedévben és 4,2 százalékkal az első fél évben az előző év azonos időszakához képest – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az idén az első negyedévben a GDP 4,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki szintet. A növekedés üteme tavaly a második negyedévben 5,8 százalék, az első fél évben 6,2 százalék volt a bázisidőszakhoz viszonyítva. A KSH értékelése szerint a dinamika előző évihez viszonyított lassulása az ipar teljesítményének alakulásával magyarázható.
A termelőágazatok az első negyedévi 5,1 százalékos növekedés után a második negyedévben kisebb mértékben, 3,6 százalékkal növelték hozzáadott értéküket. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 3,3 százalékkal nőtt az első és 4,3 százalékkal a második negyedévben az egy évvel korábbi szinthez képest. A második negyedéves adatok alapján az MTI által megkérdezett gazdaságkutatók a GDP négy százalék körüli növekedését prognosztizálják éves szinten, s úgy vélik, hogy az ipar lassulása mellett a szolgáltatások gyorsuló ütemű bővülése trendfordulót jelez. Hegedűs Miklós, a GKI ügyvezető igazgatója szerint az ipari bővülés nagy arányú lassulása azt vetíti előre, hogy a GDP-növekedés az év egészében akár négy százalék alá is kerülhet.
A GKI ügyvezető igazgatója az év egészére az építőipar tízszázalékos növekedését várja, hozzátette azonban: ez csak a visszaesés gyengítéséhez elegendő. Hasonlóan vélekedett a kormány gazdaságélénkítő csomagjáról is, amelyet ugyan kívánatos lépésnek nevezett, de úgy vélte, hogy az legfeljebb a lassulást ellensúlyozza. Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója szerint a gazdaságélénkítő csomag révén elérhető, hogy a GDP az idén valamivel négy százalék fölötti ütemben nőjön. Úgy vélte, hogy a lakásépítések és az infrastrukturális fejlesztések tovagyűrűző hatása alkalmas a további csökkenés megállítására.
***
Csökkentek az átlagkamatlábak. A jegybank közlése szerint augusztusban a nem pénzügyi vállalatoknak piaci feltételek mellett éven belüli lejáratra nyújtott hitelek átlagkamatlába a júliusi 12,22 százalékról 12,17 százalékra csökkent. A háztartási szektor részét képező lakossági hitelek közül a piaci feltételű ingatlanhitelek átlagkamatlába 16,18 százalékról 16,14 százalékra mérséklődött, a fogyasztási és egyéb hitelek kamatlába pedig 21,21 százalékról 21,1 százalékra csökkent.