Légi támogatás a kabuli úton

Noha még nem tisztázódott teljesen, hogy az amerikai (és nyugati szövetséges) szárazföldi csapatok pontosan milyen szerepet játszanak a tálib rezsim elleni harcokban, a légicsapások hangsúlya immár a frontvonalakra tevődött át. Egyértelmű, hogy ezek a támadások az afgán ellenzéki előrenyomulás útját egyengetik a főváros, Kabul felé.

Főként a tálib rezsim és az általa támogatott al-Kaida terrorszervezet stratégiai célpontjai ellen irányult az amerikai és (elenyésző mértékben) brit katonai műveletek – elsősorban légicsa-pások – első szakasza. Repülőterek, légvédelemi létesítmények, laktanyák, raktárak, kiképzőbázisok szerepeltek a listán, melyet hajókról és tengeralattjárókról indított robotrepülőgépekkel, stratégiai bombázókkal (B–1, B–52 Diego Garciáról, B–2 az Egyesült Államokból) és harcászati repülőgépekkel (az Indiai-óceánon hajózó Enterprise és Carl Vinson repülőgép-hordozóról indított F–14 és F/A–18 gépek mellett Törökországból felszálló F–15E gépek) támadtak. Kilenc al-Kaida tábor, kilenc tálib kézen lévő légi támaszpont, 24 laktanya semmisült vagy rongálódott meg súlyosan brit források szerint.
A légvédelmi ágyúktól eltekintve a nagyobb hatómagasságú légvédelem (SA–3 rakéták) nem használható többé, a csekély számú harci és szállító repülőgép (MiG–21, Szu–22, An–26) javarészt megsemmisült (igaz, az amerikaiak „biztosra mentek”, amikor a légi támaszpontok szemétdombjaira félrehúzott ósdi MiG–17-eseket és Il–28-asokat is szétbombázták).
Noha a Pentagon által elismert első szárazföldi bevetés (október 19.) nagy visszhangot kapott, bizonyos, hogy a nyilvánosságtól elzártan kisebb, főként felderítéssel és diverzióval megbízott speciális alakulatok már a légicsapások kezdete előtt megkezdték tevékenységüket, legyenek azok akár az amerikai szárazföldi erők (Ranger, Zöldsapkások, Delta Force) vagy a haditengerészet (SEAL), illetve a brit légierő (SAS) katonái.
Bárhogyan is alakuljanak a katonai műveletek következő szakaszai, annyi bizonyosnak látszik, hogy az Afganisztánban lévő speciális erők egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy a tálibok frontvonala elleni légicsapásokat összehangolják az Északi Szövetséggel. Az ország kilencven százalékát ellenőrző táliboknál lényegesen kevesebb katonával és fegyverzettel rendelkező ellenzékiek számára ezek a légicsapások – melyekről a CNN hírtelevízió immár naponta sugároz felvételeket – jelentik az egyedüli lehetőséget arra, hogy szárazföldi erőikkel megkezdhessék a főváros ostromát.
***

DUPLA ROTOROS TEHERHORDÓ. A CH–47 Chinook (a Sziklás-hegységből alábukó száraz szelet nevezik így) tandemrotoros nehéz szállítóhelikoptert elsősorban súlyos katonai felszerelések szállítására fejlesztették ki, még a ’60-as évek elején, azóta a típus példányai részt vettek a vietnami, az Öböl-háborúban és békefenntartó feladatokban is. Nemcsak belső terében, hanem külső függesztéssel is szállíthat (13 tonnáig) terheket, így alkalmas sérült repülőgépek, helikopterek mentésére. Általános feladatain kívül a speciális erők is rendszeresítették nagy távolságú feladatokra, de jelentős teherbírása révén nagy tűzerejű fegyvereket, járműveket is a helyszínre tud juttatni, melyek szükségesek lehetnek a kommandó tevékenységében. (Z. G.)