A strukturált hálózatban — ami az utóbbi tíz évben minden, legalább közepes nagyságú intézmény, hivatal általános tartozékává vált — ma még meg kell osztani a vonalakat. Ez a telefoné, az a számítógépé. Minden asztalhoz két kábelt vezetnek ki, egyiket ennek, másikat annak. Ha ugyanazon a kábelen, egyformán kialakított, egyforma szabványt követő adatcsomagokban megy minden, az is, amiből később beszéd, és az is, amiből adatállomány lesz, máris meg lehet takarítani egy kábelt. De az is fontos szempont, hogy érdemes egyesíteni a különféle üzenetek kezelését. Az egységes üzenetkezelés megvalósítását pedig a számítógép végzi, a hangpostára érkezett üzenetet is neki kell digitalizálva, a PC-n lejátszható formában átadni. A hálózaton keresztül közvetlenül elérhetővé válik a telefonról sok olyan szolgáltatás, amit az analóg rendszerben nem, vagy csak nagyon nehezen lehet megvalósítani. Vagy ha a telefonbeszélgetések adatcsomagként közlekednek, akkor a munkaállomásról is lehet telefonálni.
Sokféle érvet, előnyt össze lehet szedni a LAN-telefon mellett, de ennél azért többet érnek a tapasztalatok. Amiket már több helyen is gyűjtenek Magyarországon. Ezek közül kettőt mutatunk be mint a maga nemében érdekes, jellemző példát.
Az egyiket — tudomásunk szerint ez volt az első üzembe helyezett rendszer az országban — az Union Biztosító új, Kálvin téri székházában avatták június másodikán. A Cisco Avvid rendszert az LNX Kft. szakemberei telepítették és helyezték üzembe. A témával foglalkozó piackutatók szerint a LAN — illetve ebben az esetben IP, mert a Cisco annak mondja a rendszerét — telefonalközpontok és az egyesített adattelefon-rendszerek előbb a teljesen új épületekben jelennek meg, és csak lassan, az avulást követve fognak elterjedni ott, ahol már egyszer felállítottak egy analóg mellékállomásokat kiszolgáló telefonalközpontot. Az Union Biztosító beruházása tehát igazolja ezt a várakozást. A biztosító az új székházban kizárólag az új, nagy sebességű LAN-on (helyi hálózaton) működő Cisco IP-telefonokat használja, a korábban, régi telephelyen használt alközponti rendszerét nem költöztette át az új épületbe. A Minor Rt. fővállalkozásában kivitelezett informatikai projekt új alapokra helyezte a biztosító kommunikációs infrastruktúráját. A fali dugaljba közvetlenül a Cisco IP-telefonját csatlakoztatják, a felhasználó számítógépének Ethernet kártyáját pedig a telefonhoz. A strukturált hálózaton keresztül az IP-telefonkészülék a nagy sebességű (gigabit/másodperc) gerinchálózatot működtető kapcsológépekhez csatlakozik.
A tápellátás is ezen a hálózaton keresztül történik. Az IP-telefónia esetében a beszélgetés a rendszerkészülékek között hagyományos IP-csomagok továbbításával történik. A telefonközponti feladatokat a redundáns kialakítású Cisco Call Manager (szoftver telefonközpont) látja el, amely egy beszédes átjárón (CiscoVoice Gateway) keresztül van kapcsolatban a külvilággal, vagyis a nyilvános telefonhálózattal. A mintegy száz telefonnal átadott rendszer könnyen bővíthető, üzemeltetése, a különféle paraméterek beállítása világhálós böngészőből történik.
Siegl Attila, az Union Biztosító IT-vezetője elégedett mind a döntéssel, mind az eredménnyel. Úgy látja, érdemes volt a költözés miatt szükségessé vált infrastruktúraváltás során hosszú távra tervezve a legmodernebb technikát választani, mert így megbízható megoldáshoz jutottak. Az IP-telefonrendszer már hónapok óta problémamentesen működik, minden korábban megszokott szolgáltatást, funkciót tud, beleértve a hangpostát és a telefonáló egyedi, PIN-kódos azonosítását. Az LNX-nél, ahol mindig élenjártak az új technikák meghonosításában, az IP-telefonalközponttal kapcsolatos tervezést, kivitelezést és felügyeletet stratégiai szolgáltatásnak tekintik. Úgy látják, hogy ez új piaci lehetőséget teremt számukra, ahol jól tudják hasznosítani évtizedes hálózatépítési tapasztalatukat, tudásukat.
A szeptemberben átadott másik LAN-telefonhálózat kiépítése — csakúgy, mint az LNX saját IP-telefonrendszeréé, amely már szintén működik — rácáfol a piackutatói vélekedésekre. Hiszen működő, egy-egy helyen egészen korszerű alközpontok lecserélésével járt együtt.
2001 őszén adta át a megrendelőnek az egymással távolsági összeköttetésben lévő LAN-telefonközpontokból álló országos hálózatot a kivitelező, a Comnetwork Rt. A berendezések a 3Com NBX alközpontjai. A százhúszmillió forintos beruházás során a három hónap alatt több mint nyolcszáz mellékállomáson cserélték le a készülékeket.
Dr. Tekes Lajos, az OÁI igazgatója azért támogatta a beruházást, mert megvalósításával komoly megtakarítást tudnak elérni. Az Országos állategészségügyi információs rendszer évek óta országos számítógép-hálózaton működik, a telephelyek bérelt vonalon kommunikálnak egymással. Mostantól ebbe a kommunikációba beletartozik a telefonbeszélgetés is: nem kell fizetni a távolsági hívás díját, ha a miskolci megyei állomásról felhívják a rajkai állategészségügyi határszolgálatot. Az NBX 100 kommunikációs rendszer azért volt számunkra szimpatikus, mert lehetővé teszi, hogy a pénzes vonalra kilépés nélkül beszélhessünk. A korábbi egymillió forintos havi telefonszámla — a budapesti Országos Intézetben eddig évi tizenkétmillió forint körül volt — negyven százalékát tudják megtakarítani. Ebben a nagyságrendben mozog a megyei állomások, határszolgálatok egymás közötti forgalma is, és ez hetven telephelyet jelent. A beruházás már az első évben megtérülhet. Dusek László, aki már évekkel ezelőtt elhatározta, hogy amint lehet, áttereli a belső távolsági telefonforgalmat a távolsági hálózatra, különösen annak örül, hogy a 3Com fejlesztői Írországban vállalták, hogy ha valami kívánságuk van, új funkciót kérnek, azt két hónapon belül szállítják. Szerinte ugyanis az általános inkább a vásárlói igények kielégítésének egy-két éves átfutása.
Az Országos állategészségügyi információs rendszer elsődleges feladata már évek óta, hogy mindenhonnan, ahol hatósági munka folyik, elérhetővé tegye a központi adatbázist, amelyben a különféle engedélyeket, vizsgálati jegyzőkönyveket tárolják.
A két, egymás tartalékát képező Silicon Graphics kiszolgálónak éjjel nappal rendelkezésre kell állnia, hiszen nem vesztegelhet egy kamion — tele bégető bárányokkal — napokig a határon csak azért, mert az állategészségügyi határszolgálat munkatársa nem tudja ellenőrizni, hogy az állatok exportálhatók-e. Az Országos Állategészségügyi Információs Központban éppen ezért komoly, áramfejlesztővel ellátott, az elektromos energiát huszonnégy órán keresztül önállóan biztosítani képes szünetmentes áramforrást is létesítettek. A távolsági hálózat, a bérelt vonalak kapacitását fokozatosan bővítik 256 kilobit/másodpercre — a telephelyek túlnyomó része már elérhető ezzel a sebességgel —, hogy ez mikor válik teljessé, csak a Matávtól függ. Az országos számítógép-hálózat egy Novell NDS címtárra van felfűzve, az intézetek, határszolgálatok kiszolgálói a központhoz szinkronizálva működnek. A teljes távolsági hálózatot Novell ManageWise szoftverrel felügyelik, hol az országos központból, hol pedig a Comnetwork Rt. központjából.
Dusek László 1997-ben, a hannoveri CeBit kiállításon találkozott először a Voice over IP-megoldással, amely azonnal megmozgatta a fantáziáját. Arra gondolt, hogy a távolsági hívások egyharmadát-felét kitevő belső beszélgetések — amikor a központban, megyei állomáson, határon dolgozók hívják egymást — költsége megtakarítható volna, ha a távolsági hálózaton keresztül bonyolítanák őket. 1999-ben, amikor az országos informatikai rendszer jelentős fejlesztése napirendre került, és pályázatot adtak be az 1998. évi (kis késéssel 1999-ben kiírt) Phare-pályázatra, már erre is gondolt. A beruházás egyik viszonylag apró elemeként beszédátvitelre is alkalmas útválasztókkal látták el a telephelyeket, abban a reményben, hogy rövid időn belül a megfelelő, gazdaságosan felszerelhető és üzemeltethető IP-telefonközpont is megjelenik a piacon. A negyven állategészségügyi határszolgálatot már ekkor összekötötték egymással beszédátvitelre alkalmas módon, de a telepített útválasztókban történt a digitalizáció, a felhasználók hagyományos analóg készüléken telefonáltak. Tavaly nyáron jelentek meg a magyar piacon az első LAN hálózati telefonközpontok, megkezdődhetett a beruházás. Miután teljesen új technikáról volt szó, ilyen termék nem szerepelt az országos közbeszerzési palettán, az Állategészségügyi Információs Központ kiírhatta a pályázatot. A 3Com NBX termékkel induló Comnetwork nyert, nem utolsósorban azért, mert olcsóbb volt. Dusek László szerint az is sokat könnyít a rendszergazda életén, hogy a 3Com nagyon sok intelligenciát tesz át a készülékbe, míg más gyártók inkább a telefonközponttal intéztetnek minden apró-cseprő feladatot.
A digitális beszédátvitelnél egy csatorna hatvannégy kilobit/másodperc széles, és a 3Com NBX ezt le is foglalja. A belső forgalomban ez nem okoz gondot. De ha ezt a 3Com NBX-ből érkező jelet tömörítés nélkül adnák ki a bérelt vonalra, akkor mindössze három beszélgetés — három, egyenként hatvannégy kilobit/másodperces csatorna — lefoglalná a telephely és a központi útválasztó közötti kapacitás túlnyomó részét. Ennyi nem jut, ezért az NBX telefonközpontok nem közvetlenül a digitális — Ethernet — adatcsomagokat adják át a távolsági hálózattal kapcsolatot tartó útválasztónak. Ehelyett a várható forgalomtól függően három vagy négy analóg vonalon kapcsolódnak hozzá. Az útválasztó digitalizál, majd erőteljesen tömörít minden beszélgetést úgy, hogy az másodpercenként mindössze tíz kilobitet foglaljon le a rendelkezésre álló 256 kilobitből. Az NBX alközpontba bejövő fővonalak mindenütt digitális, ISDN-vonalak. A 3Com NBX LAN-telefonközpontokat úgy állították be, hogy amennyiben minden összeköttetés foglalt köztük és az útválasztó között, a másik telephelyre irányuló hívást azonnal tegyék át az ISDN-re. Ez egy nagyon rugalmas és gazdaságos megoldás, hiszen a belső távolsági adathálózat kapacitásához méretezett ugyan a hálózat, de a felhasználó akkor sem kap foglalt jelzést, ha az áltagosnál nagyobb a forgalom.
Jó reggelt Magyarország
Hamarosan megszólal Orbán Viktor a Kossuth rádióban
