Fennen hangoztatta az amerikai kormány, hogy nem tárgyal a tálibokkal, ám a CBS tévétársaság híradása igencsak ellentmond ennek. Szeptember 16-án, öt nappal a terrorcselekményeket követően Quettában, Pakisztánban találkozott öt kormánytisztviselő Kabir Mohabbattal aki a közvetítő szerepét játszotta egy érdekes kereskedelmi tranzakcióban.
Kabir Mohabbat magát kereskedőnek mondja, bár nagy valószínűséggel kettős ügynök, aki megpróbált profitálni a kialakuló politikai káoszból. Az „üzletember” rendelkezik mind amerikai, mind afgán állampolgársággal. A találkozó a legkomolyabb biztonsági elővigyázatosságok mellett történt a quettai szállodában. Mohabbat vezette fel a két tálib tárgyalópartnert, akik közül az egyik magas rangú katonai vezető volt. A tálib vezetés késznek mutatkozott kiadni Oszama bin Ladent, amennyiben az Egyesült Államok és szövetségesei politikailag elismernék a fundamentalista kabuli rezsimet. Mint Mohabbat szeptember 25-én, egy CBS-interjúban elmondta, az amerikaiak nem akartak belemenni az üzletbe.
Mohabbat ajánlata a következő pontokat tartalmazta: Oszama bin Ladent ne Amerikának adják ki, hanem a Hágában működő Nemzetközi Törvényszéknek. Kérik az Afganisztán elleni gazdasági szankciók feloldását, a tálib kormány elismerését, az azonban nem hajlandó változtatni az emberi jogokhoz való viszonyán. A beszélgetés a dortmundi Hotel Wittekindshofban zajlott le. A konspirációs tárgyalás után Elmar Brok azonnal kapcsolatba lépett az Egyesült Államok berlini nagykövetével, John Kornblummal. A nagykövet informálta Washingtont, akik rögtön odarendelték Mohabbatot és állítólag négy napon keresztül folyt a kihallgatása. A Clinton-kormányzat szintén nem akart üzletelni, még akkor sem, ha a világ leghírhedtebb terroristájáról is volt szó. Pedig így elkerülhetők lettek volna a New York-i és washingtoni cselekmények.
A szerző terrorizmus-szakértő
Bóka János
Gál Kinga: Brüsszelben el akarják törölni az egyhangúságot, ez önmagában lemondásra adna okot
