Nappal is támadják a tálibokat

Az Afganisztán elleni amerikai légitámadás harmadik napjának fő célpontja Kabul és Kandahár mellett Herát városa volt. Tálib források szerint a nyugat-afganisztáni Herát repülőterét és katonai létesítményeit helyi idő szerint szerdára virradóra heves támadás érte.

Kabulban és környékén hatalmas robbanás és az afgán légvédelmi ütegek dörgése hallatszott kedden késő este. A tegnapi nap folyamán egyébként több ízben is támadást intéztek Kandahár, Dzsalálábád és Kabul ellen. Az afgán fővárosban az amerikai rakéták egy ENSZ-finanszírozású afgán aknamentesítő központot is eltaláltak. A légitámadásban – amely során eltalálták a világszervezet egy aknamentesítést végző kabuli csoportjának épületét – négy polgári alkalmazott vesztette életét.
A Kandahár elleni volt az első nappali akció az amerikai ellencsapás vasárnap esti kezdete óta. Tálib közlés szerint mintegy harmincöt civil vesztette életét vagy sebesült meg hétfő este óta az amerikai–brit légicsapások következtében. Hírügynökségi jelentések szerint Omar mollát és Oszama bin Ladent röviddel a légitámadás kezdete után kimenekítették Kandahárból, ismeretlen úti céllal.
Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter keddi közlése szerint az eddigi légicsapások során a célba vett afganisztáni repülőterek közül egy kivételével mindegyiket sikerült megrongálni. Rumsfeld a Pentagonban tartott sajtótájékoztatóján elmondta: az afgán légvédelmet sikerült olyan mértékben meggyengíteni, hogy most már nappal is végrehajthatók légicsapások afganisztáni célpontok ellen.
John Negroponte amerikai és Sir Jeremy Greenstock brit ENSZ-nagykövet New Yorkban zárt ülésen tájékoztatta a világszervezet Biztonsági Tanácsának többi államát a légicsapás-sorozatról. Diplomaták szerint valamennyi BT-tag támogatásáról biztosította a légi akciókat, bár a lelkesedés mértéke eltérő volt: Oroszország és Franciaország például nagyon erőteljes helyeslésének adott hangot, míg Kína és Tunézia azt húzta alá, hogy el kell kerülni a polgári áldozatokat. Csiang Cö-min államfő Kína támogatásáról biztosította a terrorizmus elleni harcban George W. Bush amerikai elnököt, és közelebbről nem meghatározott együttműködést ajánlott fel. A Bush által kezdeményezett telefonbeszélgetésen Csiang közölte, hogy Kína következetesen ellenez mindenféle terrorizmust, támogatja az ENSZ terrorellenes határozatait, és pártolja a terrorcsoportok elleni akciót – tudatta a China Daily című angol nyelvű napilap és az állami televízió.
George Robertson, a NATO főtitkára Ottawában újságíróknak arról beszélt: a következő hetekben újabb országokat kérnek fel, hogy segítsék az Egyesült Államok által vezetett válaszcsapást. Meggyőződését fejezte ki, hogy azok az országok, amelyek felkérést kapnak, rendelkezésre is bocsátják erőforrásaikat. A főtitkár azt is kijelentette: nem erőlteti, hogy a NATO a jelenleginél nagyobb szerepet kapjon az ellencsapásban, mert a szövetség a terrorizmus elleni hadviselésnek csak egyik öszszetevője. A NATO brüsszeli szóvivője egyébként tegnap közölte, hogy az Egyesült Államok kérésének megfelelően a szövetség megkezdte haditengerészeti egységeinek átcsoportosítását a Földközi-tengeren. A rendes körülmények között a Spanyolországhoz közeli Baleár-szigetek térségében tartózkodó, kilenc hajóból álló kötelék utasítást kapott arra, hogy induljon el a Földközi-tenger keleti medencéje felé. A NATO első elektronikus felderítő repülőgépe (AWACS) egyébként már úton van Észak-Amerikába, hogy felváltsa az Egyesült Államok légterének ellenőrzését végző gépeket, amelyeket a terrorizmus elleni hadművelet támogatására Ázsiába irányítottak át. John Howard ausztrál miniszterelnök tegnapi bejelentése szerint ausztrál katonák készek csatlakozni az Afganisztán elleni támadásokhoz. Mint a kormányfő tegnap Canberrában kifejtette: a katonák csak az akciót vezető Washington hívó szavára várnak, amely 24 órán belül vagy hamarabb is elhangozhat.
Ottawában keretmegállapodást kötött egyébként az állami duma, az orosz parlament alsóháza és a NATO parlamenti közgyűlése a két testület közötti jövőbeni együttműködéséről. „Ez a megállapodás, különösen szeptember 11. után, erőteljes jele annak, hogy ami egyesít minket, erősebb, mint ami elválaszt” – jelentette ki Rafael Estrella, a
NATO-közgyűlés elnöke, aki részt vett az egyezményről folytatott tárgyalásokon.
A világ több országában egyébként attól tartanak, hogy Oszama bin Laden és terrorszervezete vegyi és biológiai fegyverekkel is rendelkezik – ezt valószínűsíti a brit külügyi államtitkár, Ben Bradshaw egyik tegnapi nyilatkozata is. Bradshaw figyelmeztetése azután hangzott el, hogy az Egyesült Államokban a lépfene (anthrax) rendkívül ritkán előforduló kórokozója egy második férfit is megfertőzött.
Kémkedéssel vádolják a tálibok azt a francia újságírót, aki tegnap a muzulmán nőket tetőtől talpig beborító fátyolba rejtőzve próbált illegálisan bejutni Afganisztánba. Michel Peyrard francia újságírót, a Paris-Match című színes francia hetilap munkatársát a pakisztáni határtól nem messze tartóztatták le. A tálibok szóvivője szerint az újságíró „nem számíthat sem kegyelemre, sem engedményre”.

Műholdról irányított csapásmérés. Amióta csak létezik a légi csapásmérés fogalma, a légierőknek mindig áthághatatlan korlátot jelentett a rossz időjárás, elsősorban az alacsony látótávolság és a felhőzet. A hagyományos szabadesésű bombákat általában vizuális célzással kell dobni, de a lézerirányítású fegyvereket is használhatatlanná teszi a füst és felhőzet, mivel ezekben elenyészik a rávezető sugár energiája. A hiányosságok kiküszöbölésére fejlesztették ki a műholdas irányítású bombákat (JDAM). Ezek – a polgári és katonai életben navigációs célra már bevált – GPS-rendszert használják, mely külső körülményektől függetlenül 10-15 méteres pontosságot tesz lehetővé. Pontosságuk és rugalmas alkalmazhatóságuk mellett áruk viszonylag alacsony, mivel a műholdvevőt és az irányítórendszert a különleges vezérsíkokkal együtt az egyszerű, néhány száz dolláros (227, 454, illetve 907 kg-os) hagyományos bombákra is fel lehet szerelni. (Z. G.)

áldozatok összesítése. A New York-i Világkereskedelmi Központ elleni támadás során eltűnt emberek száma 4815 – jelentette be hétfőn Rudolph Giuliani polgármester. Az összeomlott tornyok romjai alól 417 holttestet sikerült kiemelni, közülük 366 áldozat személyazonosságát állapították meg. A Pentagon elleni támadásban, illetve a Pennsylvaniában lezuhant repülőgépen életüket vesztett áldozatok száma (189, illetve 44 fő) minden jel szerint véglegesnek tekinthető. Az eddigi adatok alapján az elkövetett támadásokban meghaltak és eltűntek, illetve a Pennsylvaniában lezuhant gépen meghaltak száma összesen 5465 ember. (MTI)