Nobel-békedíj századszor

Kofi Annan ENSZ-főtitkár és az Egyesült Nemzetek Szervezete megosztva kapta az idén századik alkalommal odaítélt Nobel-békedíjat. A norvég bizottság indoklása szerint az emberi jogokért és a globális konfliktusok rendezése érdekében kifejtett erőfeszítésekkel érdemelték ki a kitüntetést.
A ghánai származású főtitkár már harminckilenc éve dolgozik „Genftől Addisz Abebáig” az ENSZ különböző szervezeteinél. Az Öböl-háború idején Kofi Annan vezette azt az ENSZ-csapatot, amely Irakkal „az élelmiszert olajért” programról tárgyalt. A boszniai háborút lezáró daytoni béke után pedig az akkori ENSZ-főtitkár jugoszláviai különmegbízottja volt. Kofi Annan 1997 júliusától áll a világszervezet élén, idén júniustól pedig immáron második hivatali idejét tölti az ENSZ első embereként. Indokolásában Gunnar Berge, az oslói grémium elnöke hangsúlyozta, hogy megalapítása óta az ENSZ „a konfliktusok békés, szervezett megoldásán” fáradozik. A Nobel-békedíjat odaítélő norvég bizottság kiemelte azt is, hogy Kofi Annan „új életet lehelt” az ENSZ-be, harcolt az emberi jogokért, az AIDS és a nemzetközi terrorizmus ellen. A díjjal járó tízmillió svéd koronát (943 ezer dollárt) egyenlő részben osztják el.

Az utóbbi öt év Nobel-békedíjasai: 1996 – Carlos Belo püspök és José Ramos Horta ellenállási vezető a kelet-timori konfliktus békés rendezése érdekében tett erőfeszítéseikért, 1997 – A Nemzetközi Mozgalom a Gyalogsági Aknák Betiltásáért mozgalom koordinátora és Jody Williams a taposóaknák betiltását célzó nemzetközi erőfeszítéseikért, 1998 – John Hume és David Trimble az 1998. április 10-én Belfastban aláírt északír béke-megállapodás létrejöttében játszott szerepükért, 1999 – Az Orvosok Határok Nélkül szervezet a Föld több kontinensén folytatott humanitárius tevékenységéért, 2000 – Kim De Dzsung dél-koreai elnök a demokrácia és az emberi jogok melletti elkötelezettségéért. (MTI-SAB)