Olimpiai riogatások

Továbbra is népszerű itthon az olimpiai rendezés gondolata, ezért a „köztársaságtériek” hetente állnak elő újabb és újabb torpedókkal, amelyek persze pusztába kiáltott szóként hatnak.

Két hete Medgyessy Péter arra szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt és Demszky Gábor főpolgármestert, hogy Budapest mondjon le az olimpiai pályázatról New York javára. Eszement ötlet, még az MSZP-vel jobb híján összesimuló Demszky sem reagált rá. Ezúttal Vajda Pál szegfűs főpolgármester-helyettes riogat mindenkit, mondván, a három évtizedre tervezett városfejlesztési koncepciót kellene tíz esztendő alatt végrehajtani. Az általa megrendelt és a Népszabadságban publikált szakértői számítások szerint ez a sport- és egyéb létesítmények építési költsége nélkül is kétezermilliárd forintba kerülne. Hogy teljes legyen a demagógia, az arányok érzékeltetésére hozzáteszi a cikk szerzője: az összeg több, mint amennyi a mezőgazdaság és az egészségügy felzárkóztatásához szükséges lenne.
Rémisztő adatok, s ha valósak lennének, valóban el kellene gondolkodnunk, érdemes-e ilyen összevetések esetén a nyári játékokra pályázni. Csakhogy a kétezermilliárdba többnyire olyan vágyálmok kerültek, amelyek nélkül hibátlanul megrendezhető lenne az olimpia. A tíz kiemelt közlekedésfejlesztési elképzelés között megtaláljuk az ebben a formában haszontalannak tűnő négyes metrót, a még papíron sem létező ötös metrót, továbbá három Duna-hídat, az 56-os villamos gyorsvasúttá fejlesztését. Egy igazi gyöngyszem is felbukkan a javaslatok között: a Pesthidegkutat Óbudával összekötő alagút ábrándja, amelyről halvány elképzelésem sincs, miért nélkülözhetetlen az olimpiához.
Szép kis lista, különösen annak ismeretében, hogy a játékok lehetséges helyszíneire, elsősorban az olimpiai falura még nem is született javaslat. Az ugyan valószínűnek tűnik, hogy a sportlétesítmények magját a Népstadion és környéke jelenthetné, de a többi helyszín kijelölése előtt minden városfejlesztési elgondolás csak kóklerkodás, dobálódzás a számokkal. Annál inkább is, mert a lista több olyan fejlesztést tartalmaz, amelyre a következő évtizedben amúgy is sor kerül, mint az M0-s északi hídjának az elkészítésére, az M0-s körgyűrű folytatására, a Ferihegyet a városközponttal összekötő vasútvonal kiépítésére. Nem mellesleg a fővárosi fejlesztések jelentős része elsősorban nem állami, hanem önkormányzati feladat lenne, s mindezt a központi költségvetéssel megalkottatni igencsak ügyes elgondolásnak tűnik.
Persze ez sem új ötlet, hiszen a városvezetés két évtized alatt egyetlen jelentős sportlétesítménnyel sem gazdagította Budapestet, ami korszerűsödött egyáltalán, az mindenekelőtt állami szerepvállalásnak köszönhető. Az öttusa-világbajnokságra vagy a vízilabda Európa-bajnokságra a Margitszigeten elkészült átalakítások ugyanis alapjai lehetnek a szükséges létesítményeknek. De sajnos csak ezek!
A városházi szakértők elemzése épp ezért nem több, mint gyakorló torpedó, ami el sem sült, így aligha sikerül a közvéleményt riogatni. A szánalmas kísérleteknek még biztosan nincs vége, a tartós ellenzékiségre készülő MSZP a jövőben is előáll majd hasonló próbálkozással, de hát szerencsére nem ezen fog múlni, hogy rendezünk-e olimpiát.