Kénytelen gyors befejezést sürgetni, hiszen hazájának népe nagyobbrészt ellenzi az Afganisztán elleni háborút, magyarázkodott a pakisztáni államfő. Moinuddin Haider pakisztáni belügyminiszter is figyelmeztette Powellt: ha elhúzódik a háború, a pakisztáni kormány és az állami szervek csak bajosan lesznek képesek féken tartani a tálibokkal rokonszenvező pakisztáni vallási szélsőségesek indulatkitöréseit. Musarraf bizakodóbbnak mutatkozott; fogadkozott, hogy a kormány leszereli a hazai szélsőséges mozgalmakat. Powell nem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni, meddig tarthat e háború. „A tálib rendszer roppant nyomás alatt áll, minden szomszédja ellene fordult. Ám hogy mindez mikor vezet el a bukásához, azt nem tudom megmondani” – tárta szét a kezét Musarraffal közös sajtóértekezletén. A pakisztáni elnök biztosította Powellt, hogy kormánya rendületlenül támogatja az amerikaiak afganisztáni hadműveletét, amelyet a terrorizmusellenes harc jegyében folytatnak az ázsiai országot uraló tálibok és az általuk pártfogolt terroristák ellen.
Egyetértéséről biztosította az Egyesült Államokat a jövendő afgán kormány megalakításának elveit illetően is. A pakisztáni elnök is úgy véli, hogy a leendő afgán kormányban szerepe lehet Muhammad Zahir volt királynak, és helyet kaphatnak benne mérsékelt tálib politikusok, a fegyveres ellenzék egyes elemei, valamint néhány emigráns afgán politikus is. „Nem minden tálib szélsőséges, számos mérsékelt politikus is van közöttük” – indokolta egyes tálibok bevonásának szándékát. Powell azt is fontos szempontként emelte ki, és Musarraf ebben is egyetértett vele, hogy olyan afgán kormányra van szükség, amely baráti érzülettel viseltetik a szomszédos országok, köztük Pakisztán iránt. Az iszlámábádi együttműködő készség jutalmának reményét felcsillantva, az amerikai külügyminiszter a pakisztáni adósságok átütemezésével kecsegtette tárgyalópartnereit, sőt hosszú távú és széles körű támogatást ígért az Egyesült Államok részéről.
Az afganisztáni háború napjaiban ismét felizzott az évtizedek óta hol parázsló, hol nagy lánggal lobogó kasmíri viszály, amely már háborúkra is vezetett India és Pakisztán között. Így ez a téma sem maradhatott le Powell iszlámábádi tárgyalásainak napirendjéről. Az amerikai diplomácia vezetője azt mondta sajtóértekezletén, hogy a kasmíri vita alighanem központi kérdés India és Pakisztán viszonyában.
Legkésőbb az amerikai külügyminiszter iszlámábádi bejelentésével világossá vált, hogy az Egyesült Államok már nem tekinti Afganisztán jövendő kormánya gerincének a tálibok ellen harcoló Északi Szövetséget – vélik berlini megfigyelők. Colin Powell és pakisztáni vendéglátói a hétfői eszmecserén egyaránt úgy vélekedtek, hogy a jelenlegi rezsim megdöntése után Afganisztánban széles alapokon nyugvó, több nemzetiségre támaszkodó kormányt kell létrehozni. A tálib vezetést Washington a nemzetközi terrorizmus támogatásával és Oszama bin Laden terroristavezér bújtatásával vádolja. A hétfői nyilatkozat jelentős változást mutat október elsejéhez képest. Ezen a napon az Északi Szövetség képviselői és a 28 éve száműzetésben élő afgán király, Muhammad Zahir sah Rómában úgy határoztak, hogy két héten belül összehívják a legfelső tanácsot. Ez lett volna hivatott előkészíteni az ideiglenes afganisztáni kormány megalakítását.
Akkor még arról is szó volt, hogy az Egyesült Államok katonai segítséget nyújt az Északi Szövetségnek egy Kabul ellen indítandó offenzívához. Hétfőn az ellenzéki szervezet közölte: mindaddig nem lehet szó a főváros elleni támadásról, amíg létre nem jön egy „széles alapokon nyugvó” átmeneti kormány. A jelek szerint utóbbiban a vártnál kisebb szerep jutna az Északi Szövetségnek – írta kedden a Die Welt.
***
SZABADON ENGEDETT ÚJSÁGÍRÓ. A francia külügyminisztérium közlése szerint pakisztáni fogvatartói tegnap reggel szabadon engedték Aziz Zémouri francia–algériai újságírót, akit a tálibok egy héttel ezelőtt ejtettek foglyul Afganisztánban, majd átadtak egy pakisztáni törzsnek. Kollégája, az ugyancsak Afganisztánban elfogott Michel Peyrard ügyében egyelőre nincs változás. (MTI)
Zelenszkij szerint a NATO képes reagálni orosz dróntámadásra anélkül, hogy belesodródjon a háborúba
