Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában a kormány népegészségügyi programjával kapcsolatban a pártokat együttműködésre, az egészségügyi minisztert pedig arra kérte: vegye figyelembe a civil szféra építő javaslatait. Mikola István egészségügyi miniszter válaszában reményét fejezte ki, hogy Magyarországon a megbetegedési és halálozási mutatók tíz év múlva elérik az európai közösség legfejlettebb egészségügyi ellátórendszerrel bíró országokét.
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint a kormány teljesítménye az egészségügy területén elégtelen. A politikus beszélt a kórházi dolgozók alacsony béréről, a nővérhiányról és a kórházak rossz helyzetéről is. Úgy vélte: az egészségügy finanszírozási rendszerét át kell alakítani. Mikola István válaszában visszautasította azt az állítást, miszerint az egészségügy katasztrofális helyzetben van.
Az egészségügyi miniszter szerint a kormány programja e területen teljesült. Emlékeztetett arra, hogy 1994–98 között példátlan mértékű forráskivonás történt az egészségügyi rendszerből, és ez a folyamat 2000-től megfordult.
Mikola rámutatott arra: megállapodás született a gyógyszerpiac szereplői között a gyógyszerárak emeléséről. Hangsúlyozta, hogy január óta folyamatosan nő a fekvőbeteg-, a krónikusbeteg- és a járóbeteg-ellátás finanszírozása. Emlékeztetett arra is, hogy a napokban született döntés 50 ezer egészségügyi dolgozó bérének emeléséről.
Az MDF-es Varga István felszólalásában bírálta az SZDSZ-t, mert szerinte a párt ki akarja sajátítani Kossuth Lajos születésének évfordulóját. Várhegyi Attila, a kultusztárca politikai államtitkára kiemelte: az állami ünnepségek előkészítése megfelelő ütemben folyik. Katona Béla, az MSZP frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hogy az emberek életét megkeseríti a bűnözés, a munkavállalók kiszolgáltatottsága, a hivatalokban való sorban állás, a mezőgazdasági vállalkozók, a nyugdíjasok és a munkanélküliek, valamint az egészségügy nehéz helyzete. Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára a felsoroltak egy részét valós problémának nevezte, de hangsúlyozta a kormány e területen tett lépéseit: az új családtámogatási rendszert, a lakáshitel kamatának csökkentését, a minimálbér és a nyugdíj reálértékének emelkedését.
A harcászati repülő erők fejlesztéséről szóló határozati javaslat vitáját tegnap kezdte meg az Országgyűlés. Az indítvány szerint a parlament felhatalmazza a kormányt, hogy a magyar honvédség részére nyugati típusú, a NATO követelményeit is kielégítő, többcélú harcászati repülőgépeket béreljen. Mint ismert, a nemzetbiztonsági kabinet korábban a svéd Gripen harci gépek bérlése mellett döntött. A határozati javaslat értelmében az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy a repülőgépek szolgálatba állításának befejezéséig évente – az adott év zárszámadási törvényével egy időben – tájékoztassa a parlament honvédelmi bizottságát a program végrehajtásának helyzetéről.
*
Megkezdte a parlament az önkormányzatok címzett támogatásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára expozéjában kifejtette: a kormány 43 önkormányzat pályázatát támogatja, összesen 35 milliárd forintnyi címzett támogatással. Hozzátette: ezzel összességében 54 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg. Felszólalásában utalt rá, hogy a címzett támogatások odaítélésénél az ellenzék folyamatosan politikai összefüggéseket sejt. Az államtitkár ezt visszautasította, mondván: a címzett támogatások odaítélésével hatmillió ember, vagyis az ország lakosságának több mint a fele jut jobb minőségű szolgáltatásokhoz.
A pályázatok elbírálásánál szempont volt a reális költségigény, és figyelmet fordítottak arra is: a támogatásra javasolt beruházások ne vonjanak el jelentős forrásokat a következő évi költségvetési keretből.
A kormánypárti képviselők is azt hangsúlyozták: alaptalanok azok az ellenzéki megnyilatkozások, melyek szerint a kormány az alapján döntött a támogatás odaítéléséről, hogy kormánypárti vagy ellenzéki vezetésű településről van-e szó. Emlékeztettek rá, hogy a kabinet támogatásra javasolja egyebek mellett Kalocsa és Baja beruházását. Előbbi városnak szabad demokrata, utóbbinak szocialista a polgármestere. Elhangzott: a kormány objektív kritériumok alapján, a területi egyenlőséget szem előtt tartva döntött. Az ellenzéki képviselők fenntartották álláspontjukat, hogy a címzett támogatásokat politikai alapon osztották szét, s a kormánypárti önkormányzatok aránytalanul nagy összegű támogatásban részesülnek.
A Belügyminisztérium javaslata alapján a jövő évi választások szervezésére, lebonyolítására mintegy hatmilliárd forintot biztosítana a költségvetés, míg a kampányra százmillió forintot. A javaslat tegnap szerepelt az Országgyűlés napirendjén. A hatmilliárd forintból 2,5 milliárdot speciális informatikai, műszaki beruházásokra fordítanának.
Jó irányt jelöl ki a kórháztörvény, ezért – ha csak valami súlyos ellenérvvel nem találkozom – szívesen támogatom – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz-frakció tegnap esti tanácskozását követően. Mint ismert, az említett törvényjavaslatot az egészségügyi bizottság éppen egy fideszes képviselő tartózkodása miatt nem találta általános vitára alkalmasnak. Sajtóhírek a közelmúltban a Fidesz-frakció soraiból többször fogalmazódtak meg az egészségügyi miniszter címére. Arra a kérdésre, amely Mikola Istvánnak a kormányból való esetleges távozását firtatta, a miniszterelnök úgy válaszolt: „Nem tervezek semmilyen változtatást, örülök az egészségügyi miniszter munkájának, elégedett vagyok azzal, amit végzett, bár nem minden kérdésben értek vele teljesen egyet.” Orbán utalt arra is, hogy a szaktárca vezetője „nehéz ember”, de mint mondta, nehéz feladatokhoz nehéz emberek kellenek.
A frakcióülésen napirendi pont volt az agrártörvénycsomag, illetve a külső szövetkezeti üzletrész-tulajdonosok ügye. A miniszterelnök – a képviselők jelzései alapján – elmondta, hogy több szövetkezeti vezető végelszámolást kezdeményez a szövetkezet ellen, így annak külső üzletrész-tulajdonosai nem jutnak pénzükhöz. – Ez egy galád megoldás, amellyel ismét kisemmizik a vidéken élőket – hangsúlyozta a kormányfő. Hozzátette: néhány határidő módosításával lehetőség van arra, hogy az ilyen sorsra jutott külső szövetkezeti tulajdonrésszel rendelkezők is pénzükhöz juthassanak.
*
Az orvosegyetemek radiológiai tanszékvezetői közös nyilatkozatban jelentették ki, hogy nem szerepelnek annak a névtelen levélnek a szerzői között, akik szerint Mikola István miniszter nem tárgyszerűen bírálná el a különböző intézmények emlőrákszűrésre beérkezett pályázatait – közölte a minisztérium sajtóirodája.
orosz-ukrán háború
Zelenszkij szerint a NATO képes reagálni orosz dróntámadásra anélkül, hogy belesodródjon a háborúba
