Rejtőzködő Magyarország

Nyolcz lépés hosszú, öt lépés széles négyszögletű tér a temetőben, körülépítve kőfallal. Keleti oldalán félkör alakú, nyugati oldalán az ajtó. Teteje zsindelyes, barna az időtől. Bemeszelve kívül-belül. A mész foszladozik a falakról. Íme, ez a sírbolt. Se tornya, se keresztje, se harangja: mégis kápolna alakú. A hagyomány azt beszéli, hogy a régi Kehidának csakugyan ez volt egykor istentiszteletre szánt helye” – írja Eötvös Károly a „haza bölcsének” életrajzában (Deák Ferencz és családja, Budapest, 1904).
Valóban, a XIX. században a Deák família kriptájául szolgáló kis kápolna eredetileg Kehida község Árpád-kori plébániatemploma volt. A kis Zala-völgyi falu neve elsőként 1232-ben fordul elő: a Zala vármegye oklevéltárában őrzött irat szerint ekkor „in ponte Ketud inxta fluvium Zala”, azaz Ketőd – a második fiú – birtokán vezetett át híd a Zala folyón. 1322-ben: Kedhyda, ekkor már rég megvolt a XIII. század közepén épült, a mai falun kívül, a régi szőlőhegy oldalában álló kis egyhajós, torony nélküli temploma. Téglalap alaprajzú hajójához félköríves szentély csatlakozik, rajta kicsiny, tölcsérbélletes ablakkal. A hajó déli falán látható román kori kapuzatot és további két kis ablakot az 1974-es régészeti kutatás során tárták föl, szintén ekkor került felszínre a homlokzaton végigfutó háromsoros, farkasfogdíszes téglafríz, valamint a padlástérbe nyugat felől nyíló tölcsérablak és a keleti végfal körablaka.
Kehidának a középkorban másik temploma is épült. A Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt, gótikus eredetű, barokk stílusban átalakított épület ma is áll a falu közepén. A kis kápolna a XVIII. század eleje óta a Deák família temetkezőhelyéül szolgált, 1719-ben renoválták, 1800 körül készült kis barokk oltára. Ide temetkezett Deák Ferenc apja, Antal is.
A ma 750 lakosú községben lévő kúriát – középkori vár helyén – a Hertelendy-család építtette 1740 körül. Az anyai ágon Hertelendy dédunoka Deák Ferenc kisebb-nagyobb megszakításokkal fél évszázadon át lakott benne 1804 és 1854 között. Ekkor a Széchenyi-, majd a Károlyi-família tulajdonába került a kastély, végül az államkincstár vette kezelésbe 1925-től. Mellette mezőgazdasági szakiskola létesült, a kúriát sokáig lakásként, községi könyvtárként használták. Az idei millenniumi év alkalmából hozták helyre.
Az előtte álló, Zala György által készített remek Deák-mellszobor és a képünkön látható műemlék kápolna emlékeztet a nagy államférfi születésének (1803. október 17.) közeli évfordulójára.