Roma kampány a választási részvételért

A Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) „demokráciafejlesztő programot” indít a közeljövőben, hogy felhívja a szegények és a cigányok figyelmét szavazatuk fontosságára a jövő évi választásokon. Horváth Aladár, az RPA elnöke politikailag elfogulatlan kampányt ígér, mint mondta: pártoktól nem fogadnak el támogatást.

Lendületes, jó hangulatú kampányt szervezünk, hogy a szegények és romák részvételi aránya a választásokon elérje az átlagnépességét – jelentette be Horváth Aladár az RPA tegnapi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: meg kell győzni a bizonytalan és a passzív rétegeket, hogy szavazatukkal nagymértékben képesek befolyásolni a jövő évi választások kimenetelét. Az RPA a tervek szerint a jövőben médianyilvánosságot biztosít a romák és a szegény sorsú emberek körében végzett közvélemény-kutatási eredményeknek is.
A kampány során az alapítvány közérdekű hirdetésekben hátrányos helyzetű roma és nem roma családokat szólaltatna meg arról, hogy számukra miért fontos a választásokon való részvétel, és arról is, mit várnak a pártoktól.
A választásokon való részvétel népszerűsítéséhez óriásplakátokat is fel szeretnének használni, amelyeken 2002-ben először voksoló, fiatal értelmiségi romákat mutatnának be. Horváth Aladár szerint a kampány politikailag elfogulatlan lesz, nem pártok melletti kampányolás a célja. A kezdeményezéshez eddig a Civil Fórum és a Zöld Demokrata Párt csatlakozott. A kampánnyal egy időben az RPA meg kívánja vitatni a szegény- és romapolitikai elképzeléseit a választásokon induló pártokkal.
n
Ladányi János szociológus ismertetése szerint a Szonda Ipsos 1999. május–2000. június között végzett reprezentatív közvélemény-kutatásából megállapítható, hogy a cigány népesség választói hajlandósága csak kismértékben alacsonyabb, mint a nem cigányoké. A nem romák körében a választási részvételüket biztosnak mondók aránya hatvan százalék volt a vizsgált időszakban, ez a romák körében csaknem elérte az 54 százalékot. A kutatást a kérdezőbiztosok által romának tartott személyek és a magukat romának vallók körében végezték. A választásokon való részvételre irányuló hajlandóság azoknál volt alacsonyabb, akik viszonylag eredményesen beilleszkedtek a többségi társadalomba, és a kérdezőbiztos megítélése szerint voltak romák. Az önmagukat nyíltan cigánynak vállók többsége viszont hajlandó volt szavazni.