Röviden

Torgyán kontra Csurka
Kétszázötvenezer forint nem vagyoni kártérítésre kötelezte a Fővárosi Bíróság Csurka Istvánt abban a polgári perben, amelyet Torgyán József indított ellene rágalmazásért. A kisgazda pártelnök azt kifogásolta, hogy a MIÉP elnöke a Magyar Fórum című lapban „elmebetegnek és hazugnak” nevezte őt többek között a holland gazdák betelepítése ügyében tett nyilatkozatai miatt. Az alperes jogi képviselője, Bánovics Tamás ismételten kérte az eljáró bírót, hogy rendelje el Torgyán József elmeorvos-szakértői vizsgálatát. A jogerős ítélet szóbeli indoklásában a bíróság ezt a kérést túlzottnak találta. Csurka István az ítélet kézhezvétele után dönt arról, hogy él-e felülvizsgálati kérelemmel. (P. G.)

Elhunyt Illyés Sándor
Hosszas betegség után, 67. élet- évében szerdán elhunyt Illyés Sándor, az Országos Köznevelési Tanács elnöke. Illyés Sándor 1934. május 16-án született Budapesten. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán az elmúlt 40 évben pszichológiai tárgyakat oktatott, előadott az ELTE BTK pszichológia szakán, a Bécsi Egyetem meghívott egyetemi tanára volt. 2000-ben a Magyar Tudományos Akadémia pszichológiai bizottságának társelnöke, majd elnöke. Az elhunytat az oktatási tárca saját halottjának tekinti. (T. Zs.)

Pontosítás
Ellentmondásos információk miatt pontatlanul közöltünk tegnapi számunkban egy, a kiegészítő nyugdíjemelésre vonatkozó részletet. A kiegészítés kamata nemcsak a nyugdíjakra, hanem a nyugdíjszerű rendszeres és a nyugdíjminimumhoz kötött szociális ellátásokra is vonatkozik. Ez egyes nyugdíjszerű ellátások esetében január– november hónapra 1,7 százalékos, más ellátások esetében az emelést kiegészítő ötven forinttal növelt összeget jelent. A nyugdíjminimumhoz kötött ellátásban részesülők egyszeri, 3700 forintos támogatásban részesülnek. (MN)

Törvénysértő forrásmegosztás?
A fővárosi Fidesz–MDF–MKDSZ-frakció törvénysértőnek tartja a múlt héten elfogadott forrásmegosztási rendeletet. Tirts Tamás, a képviselőcsoport vezetője szerint nemcsak a főváros és a kerületek között nagy az aránytalanság, de az egyes városrészek között is. A rendelet 14 százalékkal magasabb összegben veszi figyelembe a kerületek által kivetett adókat, így az építmény- és telekadót, illetve a kommunális adót is.
A főváros ezzel törvénysértésre kötelez számos kerületi önkormányzatot, ugyanis több városrészben a helyi adókról szóló törvényben engedélyezett maximumon vetik ki járulékokat. A 10-12 nap kevés volt a kerületeknek a rendelettervezet áttekintésére és az egyeztetésre, bár a főváros a törvény betűjét betartotta. (G. K.)