Schröder katonai segítséget ígért

Gerhard Schröder villámlátogatást tett Washingtonban. A német kancellár mintha válaszolni akart volna az ellenzékhez közel álló sajtókommentárokra, melyek szerint Berlin gyenge láncszem az USA vezette harcban a terrorizmus ellen, az amerikaiak mindenekelőtt az angolokra építenek.

Schröder George W. Bush elnökkel folytatott tanácskozása során igyekezett kifejezésre juttatni, hogy az általa hangoztatott „korlátlan szolidaritás” fogalma mögött nemcsak a politikai szövetség ténye húzódik meg, hanem az aktív katonai segítség is.
Az Aachen szomszédságában fekvő geilenkircheni NATO-bázisról az USA-ba induló AWACS felderítőgépeken előreláthatóan negyven német szakértő teljesít majd szolgálatot. A honvédelmi minisztérium egyelőre nem erősítette meg azokat a kiszivárgott híreket, hogy a kancellár a tengerek feletti légi felderítésre is hajlandó rendelkezésre bocsátani a Bundeswehr gépeit, vagy a biológiai és vegyi fegyverekkel szemben bevethető páncélosokat. A NATO-nak a Földközi-tengerre küldendő kötelékében két német hadihajó kap helyet. „A németek korlátlan szolidaritása nemcsak üres szólam, hanem azt tettek támasztják alá” – hangoztatta a kancellár. Bush elnök köszönetét fejezte ki a németek együttérzéséért és szolidaritásáért: „A terrorizmus elleni küzdelemben nincs állhatatosabb barát, mint Németország.” Az udvarias nyilatkozatok azonban nem kendőzhetik el Berlin külpolitikájának egyik sarkalatos problémáját: Joschka Fischer szövetségi külügyminiszter sorozatosan hangoztatta, hogy Németország a maga külpolitikai feladatait az EU keretein belül kívánja elvégezni. A szövetség ismételten szorgalmazott közös kül- és biztonságpolitikájának viszont csak statisztaszerep jut. Nem titok, hogy Washington nem szívesen szövetkezik az EU-val, és nem véletlen, hogy támogatásért elsődlegesen nem Brüsszelhez, hanem Londonhoz és Berlinhez fordult. Az USA oldalán vállalt szolidaritás és az EU-n belül szorgalmazott feladat között egyelőre nincs meg a tökéletes egyensúly.