Törésvonalak a tálib vezetésben?

Második hetébe lépett hétfőn az Afganisztán elleni légi hadjárat, amellyel Oszama bin Laden kiadatását és a tálib rendszer bukását akarja elérni az Egyesült Államok. Mindeközben olyan hírek keltek lábra, hogy a legfőbb vallási vezetővel, Omar mollával szembekerült tálib külügyminiszter elhagyta az országot.

Ellenséges propagandának nevezte az iszlámábádi tálib nagykövetség konzulja a tálib vezetés megosztottságáról szóló beszámolókat, és cáfolta az Egyesült Arab Emírségek hírügynökségének korábbi jelentését, amely szerint Vakil Ahmad Muttavakil külügyminiszter Pakisztánba utazott volna. A katari központú al-Dzsazíra televízió hétfőn tudni vélte, hogy a tálib külügyminiszter váratlanul az Egyesült Arab Emírségekbe látogatott, holott az ország nemrégiben megszakította kapcsolatait a tálib rezsimmel. A hírt hivatalos emirátusi források cáfolták. Az afgán ellenzék hétfőn arról számolt be, hogy erői megközelítették az északi Mazari-Sarif várost, Kabul közelében pedig mintegy négyezer tálib harcos adta meg magát az ellenzéki Északi Szövetségnek.
Az amerikai légierő gépei hétfőre virradóra ismét bombázták Kabult, majd a légicsapásokat kiterjesztették a dél-afganisztáni Kandahárra, illetve Bagramra, amelynek közelében a tálib rendszer ellen harcoló Északi Szövetség csapatainak arcvonala húzódik. A kabuli repülőtérre három rakéta, feltehetően manőverező robotrepülőgép csapódott be reggel. Amerikai légitámadás érte éjszaka az Afganisztán északi részén fekvő Bádgesz tartomány fővárosát, Kalainovot is. Egy tálib forrás szerint 12 ember meghalt, 32 megsebesült. Három hatalmas robbanás rázta meg hétfő reggel az Afganisztán keleti részén fekvő Dzsalálábádot is. Feltételezések szerint a várostól délre és nyugatra magasló hegyekben számos kiképzőközpontot tart fenn a szeptember 11-i Amerika-ellenes terrorcselekmények megszervezésével gyanúsított Oszama bin Laden al-Kaida nevű terrorhálózata.
A német kormánypártok képviselői hétfőn az Afganisztán elleni légicsapások átmeneti felfüggesztése mellett foglaltak állást. Claudia Roth, a Szövetség 90/Zöldek társelnöke a Deutschlandfunk rádiónak nyilatkozva úgy vélte: nyolc napon át tartó bombázások után meg kellene vizsgálni az ellencsapások arányosságát, az általuk elért célokat. A Zöldek vezetője egyúttal szorgalmazta: nemzetközi szervezetek védnöksége alatt dolgozzanak ki politikai perspektívát Afganisztán számára, megteremtve az újjáépítés és a békés jövő kereteit. Ezzel összefüggésben fölvetette nemzetközi összetételű békefenntartó erők telepítését az ázsiai országba. A nagyobbik német kormánypárt, az SPD azonnal elutasította koalíciós partnerének kezdeményezését az Afganisztán elleni légicsapások felfüggesztéséről
A francia közvélemény több mint kétharmada határozottan egyetért a terrorizmus felszámolására indított amerikai–brit katonai akcióval Afganisztánban, sőt nagyobb francia részvételt is támogatna, de a konfliktus más országokra való kiterjesztésének kérdésében érzékelhető ellenállást tanúsít. A Le Figaro hétfői számában közölt felmérés tanúsága szerint a közvélemény mérlegelő magatartása egyaránt tükrözi a köztársasági elnök, Jacques Chirac Washingtonnal vállalt feltétel nélküli szolidaritását, s egyúttal kifejezésre juttatja ódzkodását egy olyan katonai vállalkozásba való belesodródástól, amelynek beláthatatlan következményeitől óv Lionel Jospin miniszterelnök. A franciák mérlegelésébe belejátszik az a politikai számítás is, hogy az amerikai térfélen várható győzelem után létrejövő új világrendben a szövetségesek oldalán vállalt véráldozatok nagymértékében fogják újraosztani a szerepeket a világban.
A The New York Times értesülése szerint legalább tíz al-Kaida-tag van a szeptember 11-i terrormerényletek óta letartóztatott mintegy hétszáz személy között. Magas rangú amerikai hatósági források szerint még tart a nyomozás, hogy az Oszama bin Laden hálózatához tartozó gyanúsítottak jelentős szerepet játszottak-e a New York-i és a washingtoni merényletekben. John Ashcroft igazságügy-miniszter a CBS tv-ben úgy vélekedett, hogy az előzetes letartóztatásban lévők tudhattak „bizonyos dolgokról”, és ezek kiderítése előre vinné a vizsgálatot.
Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök Washingtonba érkezett, hogy biztosítsa arról Bush elnököt: Olaszország kész maradéktalanul kivenni részét a terrorizmus elleni küzdelemből. A háború mindeddig nem sokat követelt Rómától, amely csapatokat és repülőgépeket is felajánlott. Igor Ivanov orosz külügyminiszter szerint szükséges lépés volt a tálibok elleni hadművelet megindítása, pusztán katonai eszközökkel azonban nem lehet megoldani az afganisztáni helyzetet. Az orosz részvétel kereteit az antiterrorista műveletekben pontosan meghatározta Vlagyimir Putyin elnök, vagyis Moszkva támogatja azokat, de katonai erejével nem vesz részt bennük – szögezte le az orosz diplomácia vezetője.

Amerikai köszönet Oroszországnak. Condeleezza Rice, George Bush elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója az Izvesztyija című orosz lapnak nyilatkozva kifejtette: az Egyesült Államok politikájának nem célja, hogy megsértse Oroszország érdekeit a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságokban. Az amerikai elnök munkatársa köszönetét fejezte ki a moszkvai vezetőknek a terrorizmus elleni harchoz nyújtott támogatásért. Csecsenföldről szólva Rice kijelentette: „nem lehet Afganisztánban harcolni a terrorizmus ellen, Csecsenföldön pedig jóváhagyni azt”. Hozzátette azonban: Washington szerint a csecsenföldi rendezéshez elengedhetetlen az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok tisztelete. Rice továbbra is kiállt az orosz részről mindeddig elutasításba ütköző amerikai rakétavédelmi rendszer terve mellett. Indoklása szerint belegondolni is rossz, hogy milyen következményekkel járt volna, ha a terroristák szeptember 11-én rakétatámadásokat intéznek az amerikai városok ellen.

A „pokolra szálló” bomba. A bombázások okozta károk és sebezhetőség elkerülése végett már régóta szokás a fontos objektumokat (vezetési pontok, raktárak) nagy vastagságú – több tucat méter – földréteg vagy egyéb természetes fedezék (szikla) alá rejteni, melyet a hagyományos fegyverek képtelenek átütni. Ennek az erődítési stratégiának a legnagyobb ellenfele az Öböl-háborút, Koszovót követően most Afganisztánban is bevetett bunkerromboló bombák családja, melyek több súlykategóriában is rendelkezésre állnak, s elláthatóak lézeres vagy műholdas (GPS) irányítással. Leghíresebb közülük a BLU–113-as, közel két és fél tonnás fejrészre alapozott bomba, mely GBU–28 jelöléssel lézeres irányítófejjel rendelkezik, és az F–15E vadászbombázóról dobható. Ugyanezt a robbanóeszközt GBU–37/B jelöléssel GPS vezeti célba és B–2-es lopakodó bombázók fedélzetéről alkalmazható minden időben. (Z. G.)