Végrehajtható a státustörvény

A jövő esztendő februárjában a határon túli magyarok akár már élhetnek is a státustörvény által nyújtott kedvezményekkel. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára lapunknak elmondta, hogy a magyar igazolvány kézhezvételének folyamata nem vehet egy-két hónapnál több időt igénybe. A csütörtökön és pénteken Budapesten ülésező Magyar Állandó Értekezletig (Máért) a határon túli magyar szervezeteknek létre kellene hozniuk az ajánló szervezeteket, hogy 2002. január 2-án megkezdődhessék a státustörvény végrehajtása.

Magyar igazolványt 2002. január 2-től kezdődően lehet igényelni, és hogy ez problémamentesen zajlik-e le, az attól függ, sikerül-e megteremteni a határon túli ajánló szervezetek létrehozásának politikai, illetve technikai feltételeit. Normális esetben a magyar igazolvány kibocsátása egy-két hónapnál hosszabb procedúrát nem vehet igénybe – hangsúlyozta az államtitkár. Németh Zsolt bízik abban, hogy a Máért e heti ülésére a magyar közösségek képesek lesznek egységes álláspontot képviselni az ajánló szervezetek létrejöttére vonatkozóan. Az államtitkár ezzel arra utalt, hogy nemcsak a Vajdaságban, de Erdélyben sem született meg a konszenzus az ajánló szervezetek felállításáról. Németh szerint nem tragédia, ha a Máértig nem sikerül ezt a konszenzust létrehozni, de ha az ajánló szervezetek kiszaladnak az időből, akkor annak a határon túli magyarok fogják kárát látni. A politikus kifejtette, a végrehajtás – a határon túliak elvárásának megfelelően – legalább kétszintű lesz, vagyis a határon túl ajánlást állítanak majd ki, a jogosultságra vonatkozó döntést idehaza hozzák meg. A magyar hatóságoknak azonban a „minden kétséget kizáróan határon túli magyar-nak” ki kell állítaniuk az igazolványt, ha ez idegenrendészeti vagy más biztonsági szempontokba nem ütközik. A velencei bizottság ugyanakkor azt kéri, hogy egy harmadik szintet is építsenek e kettő közé, s a magyar konzulátusok is kapcsolódjanak be a végrehajtásba, ellenőrizve a magyar igazolvány kérelméhez csatolt információk hitelességét. Németh Zsolt szerint ez megvalósítható felvetés.
Az államtitkár úgy véli, hogy az ajánló szervezetek létrejöttét és működését jogállami eszközökkel nem lehet megakadályozni. „Mi örülnénk annak, ha nemcsak az ajánlások kiadása, hanem a magyar igazolványok kézbesítése is lehetséges lenne a határon túl. Amennyiben ennek a feltételei valamelyik országban nem lesznek adottak, akkor felkészülünk arra, hogy ezeket idehaza adjuk át a jogalanyoknak” – ecsetelte a politikus. Mint mondta, Románia esetében ezt a kérdést a kisebbségi vegyes bizottság keretén belül kell megtárgyalni. Az államtitkár nem tart attól, hogy kevesebben igényelnék az igazolványt, ha ezért az anyaországba kellene utazni.
A környező országok magatartása a státustörvényre vonatkozóan az elmúlt hónapokban lecsendesedett, s szomszédaink – egy kivételével – nem fenyegetőznek a jogszabály végrehajtásának megakadályozásával, véli az államtitkár. „Románia mára elszigetelődött, és remélem, hogy ez a tény álláspontja újragondolására készteti majd Bukarestet. Az elmúlt hónapokban az érdemi párbeszédre vonatkozó kezdeményezéseink nem vezettek eredményre. Átadtuk például a törvény végrehajtási utasításaival kapcsolatos tervezeteinket, ám erre több mint két hónapja nem kaptunk választ. A velencei bizottság ajánlása viszont jó alkalmat teremthet arra, hogy felvegyük a tárgyalások fonalát” – fejtette ki Németh. Hozzátette: a bizottság ugyanis megállapította, hogy legitim és üdvözlendő, ha az anyaországok is hozzá akarnak járulni határon túli nemzetrészeik identitásának megőrzéséhez. A jelentés függvényében lehet vitatkozni azon, hogy milyen adatokat tartalmazzon a magyar igazolvány, de magának a dokumentumnak és az ajánló szervezeteknek a létjogosultságát már nem lehet megkérdőjelezni. A határon túliak támogatása nem minősíthető diszkriminációnak, hiszen a velencei bizottság elfogadott jogi eszköznek minősítette a kedvezmények nyújtását. „A bizottság jelentése nyomán óhatatlanul megkezdődik egy értelmezési vita – fűzte tovább a politikus –, de lényegesen előbbre vagyunk, hiszen már nem a státustörvény létjogosultságáról, hanem a hatáskörökről tárgyalunk. Tulajdonképpen hálával tartozunk a román kormányfőnek, hogy kezdeményezte ennek az elemzésnek az elkészítését. Ugyancsak helyes döntés volt, hogy a magyar külügyminiszter azt kérte, hogy ne csak egy törvényről, hanem általában az európai gyakorlatról szülessék elemzés”.
Az államtitkár elmondta, hogy a Máért ülésén a támogatáspolitikát is át fogják tekinteni. Az elmúlt években ugyanis többszörösére nőtt a határon túli magyaroknak juttatott magyar költségvetési támogatás, amelyet közalapítványokon keresztül folyósítottak. Ez az alapítványi rendszer elérte teljesítőképességének a határát. Nagyobb volumenben sem az apparátus, sem a kuratóriumok nem tudják a támogatásokat kezelni. A státustörvényben kilátásba helyezett reform egy egységes közhasznú társasági rendszer létrehozásával megszüntetheti a támogatási csatornák közötti átfedéseket, stratégiai célokra pedig komoly forrásokat különíthet el. „Bízom benne, hogy az új struktúra a határon túli szervezetek egyetértésével jöhet létre” – hangsúlyozta Németh Zsolt.