Zöld sziget lehet a Moszkva térből

Zöld szigetté alakulhat át a Moszkva tér – ezt célozza meg a II. kerületi önkormányzat új területfejlesztési programja. Az egy éve tartó tárgyalások eredményeként két változat született: az elgondolások között a lényegi különbség az, hogy míg az egyik szerint a tér közepén kereskedelmi központ épülne, addig a másik verzió a közteret üresen hagyná, az épületek egy részét lebontaná, és parkot létesítene a területen. A térrendezést a közlekedés átalakításával együtt kívánja végrehajtani a II. kerületi önkormányzat.

Buda új városközpontjává válna az átépített Moszkva tér, akár kereskedelmi központ, akár park létesül ott – közölte Bencze B. György II. kerületi polgármester. Az I., a II., a XII. kerület és a Főpolgármesteri Hivatal városfejlesztési szakemberei csaknem egy éve tárgyalnak a Moszkva tér átépítéséről, amely a tér túlzsúfolt közlekedése és a zöld területek csökkenése miatt szükséges. Egyelőre két ötletet fontolgatnak a szakemberek: az A verzió szerint a Moszkva tér – Csalogány utca – Szilágyi Erzsébet fasor között és a Nagykörút Moszkva téri szakasza felett a Vérmező úttal párhuzamos térfalat alakítanának ki. A többemeletes térfalban üzletközpontok, kereskedőházak működnének, az alsó szinteken pedig parkolóhelyeket hoznának létre. A polgármester szerint míg ez a koncepció vonzaná a befektetőket, a másik variáció a vállalkozók kivonulásával járhat. A B változat szerint ugyanis a föld alatt kellene építkezni – ide kerülnének a kereskedelmi és a szolgáltatóközpontok –, hogy a Moszkva tér a Csalogány utcától a Szilágyi Erzsébet fasorig zöld szigetté változzon át. A mesterséges domb a Várhegy folytatása lenne. Ebben az esetben több épületet is le kell majd bontani, így például a Retek utcai tömb feleslegessé válik. Ide egy új, egységes üzletközpontot építenének. A tömegközlekedés természetesen nem szűnne meg, csak a föld alá vezetnék a Moszkva térről induló vagy azon áthaladó tömegközlekedési vonalakat. A térre beérkező villamosok például a kéreg alatt kialakított megállóba érkeznének. A polgármester elmondta: miként az önkormányzatok, a II. kerület is a második, zöld területes ötlettel ért egyet. A Moszkva téren egyik esetben sem alakítanának ki P+R rendszerű parkolót, mert nem akarják a forgalmat tovább növelni. Hozzátette: az agglomerációból a fővárosba utazók a Pesthidegkút központjában létrehozandó várakozóhelyen hagyhatnák majd autóikat.
Az ingázók a tervek szerint a gyorsvasúttá alakított 56-os villamossal nyolc-tíz perc alatt elérhetnék a Moszkva teret. A parkolásra az 56-os villamos külső megállója mellett lenne lehetőség. A téren körforgalommal könnyítenék meg a közlekedést.
A 18-as és a 61-es villamosvonalakat összekapcsolva a jelenlegi villamos-aluljáró helyét négysávos autóút venné át. A metrónak a tervek szerint a Széna téren is lesz kijárata, míg a Volánbusz-pályaudvar elköltöztetésével a vidéki buszoknak csak megállójuk lenne a téren. A Vérmező út jelentősége megszűnne, és a forgalom arra a szintre kerülne, ahol ma a villamossínek futnak.

A térátépítés költsége mindkét esetben 15-20 milliárd forintra tehető.
A polgármester a pénz felét a kerületi vállalkozóktól várja, további ötven százalékot pedig az érintett önkormányzatok, valamint a Főpolgármesteri Hivatal kasszája fedezné. Bencze B. György szerint a Moszkva tér nem csak fővárosi, de közlekedési útvonala révén országos szerepet tölt be, ezért az állami támogatást és az agglomeráció településeinek hozzájárulását sem tartja kizártnak. A polgármester úgy véli, amennyiben a felek megállapodnának, a térrendezés egyéves tervezési szakasza már tavasszal megkezdődhetne. A kivitelezési munkálatok 3-4 évet vennének igénybe. Bármelyik megoldás mellett is döntenek a képviselők, 2002 és 2006 között megépülhet az új Moszkva tér.
Bencze B. György egyébként nem ért egyet azzal a váddal, hogy a II. kerület hozzájárul a zöldterületek csökkenéséhez. Mint mondta, nem korlátozhatják a tulajdonosokat, ha telkükön építkezni szeretnének. Ha ezt mégis megtenné az önkormányzat, akkor kártalanítást kellene fizetnie. A képviselő-testület ezért Zöld Alapot hoz létre kerületi és befektetői pénzből. Az alapba befolyó összegekből kárpótolnák a tulajdonosokat. A polgármester elmondta: az alapba a vállalkozók lelkiismeretük szerint adhatnának be kisebb-nagyobb összeget.