Elsősorban a családi gazdaságok erősítése, a helyben lakó gazdák támogatása és a jelenlegi, a privatizáció eredményeként elaprózódott birtokstruktúra javítása a cél a Nemzeti Földalap felállításával és a földtörvény módosításával. Vonza András agrárminiszter expozéjában elmondta: a Nemzeti Földalap eladással vagy haszonbérbe adással hasznosítja majd az állami termőföldet. Szólt arról is, hogy a földalapba tartoznak majd a jelenleg is állami tulajdonba tartozó földek, valamint az ÁPV Rt. által haszonbérletbe adott földterületek. A javaslat szerint a Nemzeti Földalap tulajdonosi jogait a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gyakorolja, így a birtokpolitikáért és annak végrehajtásáért a kormányzati felelősség is a tárcavezetőt terheli. A Nemzeti Földalap vagyonkezelő szervezete a szakminiszter által alapított közhasznú társaság lesz, területi feladatait pedig a megyei földművelésügyi hivatalok és a földhivatali szervezet közreműködésével látja el.
Az előterjesztés definiálja a családi gazdaság és a családi gazdálkodás fogalmát. A jövőben az a legfeljebb 300 hektáros termőföld minősül családi gazdaságnak, amelyet az egy háztartásban élő családotagok művelnek. Ezen gazdaságoknak a helyben eladásra vagy bérbeadásra kínált földeknél elővásárlási joguk lesz. Vonza szólt arról is: az előterjesztés nagy hangsúlyt fektet a privatizáció következtében felaprózott birtokrendszer megújítására.
A Fidesz támogatásáról biztosította a javaslatot, Fazekas Sándor úgy fogalmazott: mindhárom előterjesztés jól előkészített. A képviselő felszólalásában aláhúzta: a törvénycsomag messze túlmutat minden választási cikluson és meghatározza a XXI. század agráriumát, a mezőgazdaság jövőjét. Leszögezte: a versenyképes gazdaságok kialakítása érdekében szükséges az állami szerepvállalás, azaz a Nemzeti Földalap létrehozása. Ezzel kapcsolatban Fazekas Sándor megjegyezte: a földalap létrehozása nem okoz vagyonvesztést az államnak. A pozitívumok közé sorolta, hogy az új intrézmény korlátozza a birtokkoncentrációt, így lehetővé teszi, hogy a földből megélni kívánó, ám szerényebb körülmények között élők is földhöz jussanak. A kormánypárti politikus visszautasította azokat a bizottságban elhangzott ellenzéki vádakat, hogy a törvénytervezet célja nem más, mint az, hogy a Fidesz földhöz jutassa a klientúráját. – Rossz az, aki rosszra gondol – hangsúlyozta Fazekas Sándor.
– Én az ön helyében lemondanék, mert miniszterként nem vállalnék szerepet a magyar mezőgazdaság és a magyar gazdák álmának tönkretételében – kezdte felszólalását Orosz Sándor, az MSZP vezérszónoka. Véleménye szerint a kormánynak vissza kellene vonnia a javaslatot, és annak újbóli kidolgozását már egy másik kabinetre bízni. A képviselő szerint a most tárgyalt előterjesztések nem oldják meg a mezőgazdaság problémáját.
A kisgazdapárt képviselői jelezték: bizonyos módosításokkal támogatják a javaslatokat. Hasonlóan nyilatkozott az MDF is: jelezték, módosításokkal támogatják az előterjesztéseket. Az SZDSZ és a MIÉP képviselői azonban kategorikusan elutasították a tervezeteket.
*
A Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona, Óvoda és Általános Iskola részére, valamint a budapesti Német Ajkú Református Egyházközség harangjának újraöntésére adományozza Orbán Viktor miniszterelnök a Franz Josef Strauss-díjjal járó húszezer márkát – közölte tegnap a Miniszterelnöki Hivatal sajtófőosztálya.
***
A KORMÁNYFŐ VÉLEMÉNYE SZERINT okoz némi kárt Magyarország nemzetközi megítélésében, hogy a parlament még nem fogadta el a terrorizmus és a pénzmosás visszaszorításáról szóló előterjesztést. Az igazi baj azonban az, hogy Magyarországot egy nemzetközi szervezet azon országok közé sorolta, amelyek nem hajlandók részt venni a pénzmosás elleni nemzetközi küzdelemben – mondta Orbán Viktor szerda reggeli interjújában.
*
BRAUN MÁRTON (Fidesz) a terrorizmus elleni törvénycsomag részletes vitájában szerdán a parlamentben azt mondta: az MSZP-nek és az SZDSZ-nek sikerült elérnie, hogy az Európai Unió jelentésében Magyarországot a pénzmosás elleni küzdelemben nem együttműködő országnak minősítse. Az ellenzéki képviselők ezt visszautasították. Tállai András pénzügyi államtitkár a részletes vita lezárását követően elmondott zárszavában szintén az SZDSZ-t és az MSZP-t tette felelőssé azért, mert nem sikerült a törvényt hatályba léptetni az uniós országjelentés lezárása előtt. Az előterjesztő a jogállami normákat sértő, az állampolgárok jogait korlátozó rendelkezéseket csempészett be a terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló törvénycsomagba – állítják a szocialisták tegnapi állásfoglalásukban. Utalnak arra, hogy egyebek mellett ezért nem járultak hozzá a javaslat sürgős tárgyalásához. Hangsúlyozzák: a párt képviselői megszavazzák a terrorizmus és a pénzmosás elleni fellépést szolgáló javaslatokat.
Taps és fütty – így fogadták a magyar és a portugál válogatottat a Puskás Arénában
