Árvíz: a műemlékek felújítása elhúzódik

A tavaszi tiszai árvíz elleni védekezésre és pusztításainak helyreállítására, az újjáépítésre, valamint a térség fejlesztésére eddig összesen több mint 58,6 milliárd forintot fordított a kormány. Ez az összeg alig kevesebb, mint amennyi az állami közutak fenntartásának idei célelőirányzatában szerepel.

Jezsó Ákos
2001. 11. 08. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Eddig 58,6 milliárd forintot fordított a kormány az árvízi pusztítások nyomainak eltüntetésére és a térségi fejlesztésre. Ez a keret három főbb kiadási tételre bontható: a helyreállítás és az újjáépítés 30,1 milliárd forintba, a védekezési kiadások 17,6 milliárdba, a térségfejlesztés pedig 10,8 milliárd forintba került. Összehasonlításképpen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat címzett támogatása nem sokkal több mint 2 milliárd forintra, az ország teljes, állami tulajdonú közúthálózatának fenntartására elkülönített alap pedig 62,5 milliárd forintra tehető. Az 58 milliárdból legnagyobb arányban részesülő, a helyreállításra és az újjáépítésre kiutalt 30,1 milliárdból a magántulajdonú lakóépületekre fordítható keret 17,5 milliárd forinttal, az árvízi védművekre fordítható összeg 3,9 milliárd forinttal, az állami tulajdonú közúthálózatra és a vasútra fordítható 3,5 milliárddal, az önkormányzati úthálózatra fordítható 1,4 milliárd forinttal, az önkormányzati épületek pedig 1,3 milliárd forinttal szerepel. Az ennél kisebb, egymilliárd forint alatti tételek sorát a műemlékek és az egyházi tulajdonban lévő épületek felújítására kiutalt 923 millió forintos keret nyitja meg és a környezetvédelmi létesítményekre fordítható 270 millió zárja. Ez utóbbi munkálatokat azonban majd csak tavaszszal lehet megkezdeni.
Imponálónak és nemzetközi összehasonlításban is példaértékűnek nevezte ezeket az adatokat Bakondi György, a helyreállítási és újjáépítési bizottság vezetője. Cáfolta azt a hírt, hogy az elsietett kárfelmérés is hátráltatta a munkálatokat. Véleménye szerint a legjobb megoldást választották: megvárták, hogy az épületek mindenhol kiszáradjanak, és csak azt követően hoztak döntést arról, hogy felújítható-e, vagy újjá kell építeni. Megerősítette: november 30-ig az összes árvízkárosult viszszaköltözhet az új vagy a felújított otthonába. Mint mondta, jelenleg az újjáépítés 80 százalékos, a helyreállítás 90 százalékos készenléti szintet mutat. Egyedül a műemléképületek és az egyházi tulajdonú épületek helyreállítási munkálatai húzódnak át a következő esztendőre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.