Eddig 58,6 milliárd forintot fordított a kormány az árvízi pusztítások nyomainak eltüntetésére és a térségi fejlesztésre. Ez a keret három főbb kiadási tételre bontható: a helyreállítás és az újjáépítés 30,1 milliárd forintba, a védekezési kiadások 17,6 milliárdba, a térségfejlesztés pedig 10,8 milliárd forintba került. Összehasonlításképpen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat címzett támogatása nem sokkal több mint 2 milliárd forintra, az ország teljes, állami tulajdonú közúthálózatának fenntartására elkülönített alap pedig 62,5 milliárd forintra tehető. Az 58 milliárdból legnagyobb arányban részesülő, a helyreállításra és az újjáépítésre kiutalt 30,1 milliárdból a magántulajdonú lakóépületekre fordítható keret 17,5 milliárd forinttal, az árvízi védművekre fordítható összeg 3,9 milliárd forinttal, az állami tulajdonú közúthálózatra és a vasútra fordítható 3,5 milliárddal, az önkormányzati úthálózatra fordítható 1,4 milliárd forinttal, az önkormányzati épületek pedig 1,3 milliárd forinttal szerepel. Az ennél kisebb, egymilliárd forint alatti tételek sorát a műemlékek és az egyházi tulajdonban lévő épületek felújítására kiutalt 923 millió forintos keret nyitja meg és a környezetvédelmi létesítményekre fordítható 270 millió zárja. Ez utóbbi munkálatokat azonban majd csak tavaszszal lehet megkezdeni.
Imponálónak és nemzetközi összehasonlításban is példaértékűnek nevezte ezeket az adatokat Bakondi György, a helyreállítási és újjáépítési bizottság vezetője. Cáfolta azt a hírt, hogy az elsietett kárfelmérés is hátráltatta a munkálatokat. Véleménye szerint a legjobb megoldást választották: megvárták, hogy az épületek mindenhol kiszáradjanak, és csak azt követően hoztak döntést arról, hogy felújítható-e, vagy újjá kell építeni. Megerősítette: november 30-ig az összes árvízkárosult viszszaköltözhet az új vagy a felújított otthonába. Mint mondta, jelenleg az újjáépítés 80 százalékos, a helyreállítás 90 százalékos készenléti szintet mutat. Egyedül a műemléképületek és az egyházi tulajdonú épületek helyreállítási munkálatai húzódnak át a következő esztendőre.
Szepesfalvy Anna: A Budapesti DPK egy közösség, melyben együtt gondolkozunk a főváros jövőjéről
