Pozitív, a gazdaság fejlődését előrevivő intézkedéseknek értékelte mind a Fitch hitelminősítő, mind az EBRD a Magyarországon idén megtett monetáris intézkedéseket, a devizaliberalizációt, valamint a forint árfolyamsávjának kiszélesítését. Az a Fitch részéről elhangzott vélemény, amely szerint hazánk az elsők között csatlakozhat az EU-hoz, a közeljövőben felgyorsíthatja a magyar vállalatok – közöttük a tőzsdei társaságok – átértékelését, a konvergenciavárakozások előtérbe kerülését.
Jó bizonyítvány
Kedvezően értékelte a Fitch nemzetközi hitelminősítő intézet a Magyarországon idén végrehajtott monetáris intézkedéseket, valamint az árfolyam-politikában megtett változtatásokat, s megerősítette mind a devizában, mind a forintban felvett hitelek besorolását. Mindezt azzal kommentálva, hogy Magyarország az elsők között – esetleg már 2004-ben – csatlakozhat az Európai Unióhoz. James McCormack, az intézet igazgatója úgy ítélte meg, hogy az a kormányzati célkitűzés is teljesíthetőnek tűnik, miszerint az ország 2006–2007-re az euróövezetnek is tagja lehet. A Fitch becslése szerint valószínűleg tartható lesz a 2001-re tervezett 3,4 százalékos, és a 2002-re előirányzott 3,2 százalékos konszolidált központi deficit. A Fitch szerint a költségvetési politika expanzív jellege nem javítja e politika hitelességét. – A kétéves költségvetés a 2002-es választások előtti lazítás kizárását célozta, ugyanakkor a költségvetésen kívüli kiadások felvetik az átláthatóság kérdését – mondta McCormack. A Magyarországot érintő bármiféle jövőbeni osztályzatmódosítás szempontjából fontos lesz az állami eladósodottság folytatódó csökkenése, a költségvetési szféra átláthatóságának javulása és az államháztartási hiány mérséklése – jelezte az intézet.
Jó bizonyítványt állított ki rólunk a térség országait 1994 óta, évente minősítő Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) – jelentette az MTI. Az idei ranglistáján Magyarország ismét az élen áll. Az országokat a piac és a kereskedelem, a vállalkozások, az infrastruktúra, a pénzügyi intézmények fejlettsége alapján egytől négy pluszig osztályozta a bank. Magyarország a privatizáció megvalósítására négyes, a versenypolitikára hármas, a bankreformokra és a kamatláb liberalizációjára négyes, a pénzpiacok és a nem banki intézmények fejlettségére négy mínusz (azaz „négyes alá”) osztályzatot kapott. Az infastruktúra terén a távközlés négyes, az elektromos energia négyes, a vasút három plusz, az utak három plusz, a víz- és csatornarendszer négyes osztályzatot kapott.
Szintén az elmúlt hét elején adott elemzést a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a világgazdaság harminc legfejlettebb országára vonatkozó gazdasági kilátásokról. A prognózis a szeptember 11-i terrorcselekmények gazdaságra gyakorolt hatásait vizsgálja, s megállapítja: a szervezet tagállamainak átlagos növekedési üteme 2001-ben és 2002-ben várhatóan egy-egy százalékos lesz a tavalyi 3,7 százalékos átlag helyett, és csak 2003-ra várható az előző öt év átlagában kialakult 3,2 százalékos növekedési ütem elérése. Bár évtizedek óta először alakult ki egyidejű stagnálás a világ három fejlett térségében, a 2001–2002-es időszakban Japánban enyhe visszaesés, az Egyesült Államokban azért legalább 1,1, illetve 0,7 százalékos növekedés várható. Az OECD kedvezőbbnek ítéli az Európai Unió növekedési teljesítményét, ahol idén 1,7 százalékos, jövőre 1,5 százalékos, 2003-ra 2,9 százalékos bővülést jelez. Kádár Béla nagykövet, az OECD mellett működő magyar képviselet vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a jelentés az idei és jövő évi gazdasági fejlődési ütem szempontjából Magyarországot Írország és Görögország mellett az élvonalba sorolta. A nemzetközi szervezet Magyarországnak ez évre 3,8 százalékos, jövőre 3,5 százalékos GDP-növekedési ütemet, kilenc- százalékos, illetve 5,5 százalékos fogyasztóiár-emelkedést, 5,9 százalékos, illetve hatszázalékos munkanélküliséget jósol, és a GDP három százaléka alatti, javuló irányzatú folyómérleg-hiányt valószínűsít. Az OECD korábban 5,1 százalékos GDP-növekedést jósolt Magyarországnak 2001-re.
Stabil alap
A pesti tőzsde részvényeinek árfolyamait hosszú ideje inkább meghatározzák a nemzetközi pénzpiacok tendenciái, valamint a külföldi intézményi befektetők pillanatnyi viselkedése, mint az ország gazdasági állapotát jelző makrogazdasági adatok és a tekintélyes intézetek elemzései. Ugyanakkor nem lehet kétséges, hogy a pénzpolitika jó nemzetközi megítélése, a gazdasági növekedés fenntarthatósága olyan alapot teremt, amelynek megléte alapfeltétel a tőkepiac szereplői számára, s minden más szempont csak ezek megléte esetén érvényesülhet. Az elmúlt héten a megszokott indikátorok mellett felerősödött a kőolaj világpiaci árának közvetlen hatása a részvényárakra. Az OPEC, valamint a kartellen kívüli olajtermelők vitájának újabb fordulói az elmúlt héten hol pozitív, hol negatív irányba mozdították az olaj árát a világpiacon, s ez a tőzsdei részvényjegyzéseken is meglátszott. Az öt nap alatt 1,25 százalékkal olcsóbbá váló Molnak kitüntetett szerepe van e tekintetben a hazai tőzsdén. Minthogy az olajtársaság részvénye a három-négy húzópapír egyike, ezért a kicsiny tőzsdénk egészére is rányomja bélyegét az olajkitermelési kvóták körüli huzakodás.
Hírek és pletykák
Miközben továbbra is a külföldi intézmények befektetései adják a pesti tőzsde forgalmának nagyobb hányadát, figyelemre méltó volt az elmúlt héten, hogy a legnagyobb pozitív elmozdulást vállalati események indukálták, s nem az amerikai és a nyugat-európai invesztorok hangulata. Az utóbbi öt tőzsdenapon majdnem harminc százalékkal drágult a Graphisoft árfolyama arra a hírre, miszerint a Mol alkalmazza a Graphisoft létesítménygazdálkodást támogató szoftverét. Tizenöt százalékkal ugrott feljebb a Globus ára amiatt, mert hűtőipari kapacitások vásárlásával piacvezetővé vált a hazai mirelit zöldségek piacán. Vélhetően döntő szerepe volt a Synergon elmúlt héten bekövetkezett kilencszázalékos árfolyam-emelkedésében is annak, hogy két nagy jelentőségű szerződéséről tett bejelentést. A rendszerintegrátor cég a Középületépítő Rt.-vel és a Délviép Kft.-vel kötött megállapodást integrált vállalatirányítási rendszerek megvalósítására.
Ezúttal is jutott szerep a befektetők között terjedő pletykáknak az árfolyamok alakításában. Az Inter-Európa Bank részvényei 15 százalékkal drágultak öt nap alatt, mert ismét feltámadtak a bank eladásával kapcsolatos találgatások. A társaság ezúttal is cáfolta ezeket a feltételezéseket.
bankjegy
Hamis bankjegyek áraszthatják el az országot
