Csepel is pályázik a Széchenyi-tervre

Több mint tíz év után most először nyílik lehetőség arra, hogy Csepelen bérlakások épüljenek. A városrész képviselő-testülete úgy döntött, hogy él a Széchényi-terv lehetőségeivel, és bérlakásépítés támogatására pályázatot nyújtottak be a Gazdasági Minisztériumba. Az építéshez a csepeli önkormányzat 553 millió forint saját erővel rendelkezik ingatlan, készpénz, illetve pénzintézeti kölcsön formájában. A Széchenyi-terv keretében 731,8 millió forintot kérnek. Ez az összeg 69 lakás felépítésére elegendő. Kiegészítve a saját forrásokkal, összesen 111 új otthont hoznának létre.

Legutóbb 1989–90-ben, a fővárosi önkormányzat célcsoportos beruházásában a Nap utca környékén építettek ilyen otthonokat. A rendszerváltás évében, 1990-ben 11 490 bérlakást számláltak össze, tíz évvel később, a lakásprivatizáció következtében már csak 2629 volt a kerület tulajdonában.
A képviselő-testület az idén két alkalommal is tárgyalta a kerület lakásgazdálkodási koncepcióját, s döntött arról, hogy költségalapú bérlakásokat építenek. A kerület tulajdonában van a polgármesteri hivatal közelében három, összesen 5,3 hektár nagyságú terület, amelyre három ütemben összesen háromszáz lakás felépítését tervezik a Tanácsház út–II. Rákóczi Ferenc út–Karácsony Sándor út–Gerinc út által határolt területen.
Elsőként a középső, mintegy 1,3 hektárnyi telek előkészítési munkáját végezték el, majd – Csernyánszky Gábor tervezésében – 111, átlagosan 82 négyzetméter alapterületű lakás tervei készültek el. Az otthonok mellett kereskedelmi célú üzlethelyiségek, valamint fedett és nyitott gépkocsitárolók is épülnek. A beruházás I. ütemének költsége 1,4 milliárd forint, amely meghaladja az önkormányzat lehetőségeit. Ezért, élve a Széchényi-terv által nyújtott lehetőségekkel, bérlakásépítés támogatására pályázatot nyújtottak be a Gazdasági Minisztériumba. Az építéshez a csepeli önkormányzat 553 millió forint saját erővel rendelkezik ingatlan, készpénz, illetve pénzintézeti kölcsön formájában (ez 42 lakás önerős kivitelezését teszi lehetővé); a Széchenyi-terv keretében 57 százalékos, azaz mintegy 731,8 millió forint támogatást kérnek. Ez az összeg 69 lakás felépítésére elegendő. A megépülő lakások közül kettőnek bérlőkijelölési jogát a csepeli rendőrkapitánysággal kötött idei megállapodás alapján átadják a testületnek, ezzel is támogatva a kerületi rendőrök otthonhoz juttatását.
Mint azt a Magyar Nemzet megtudta, a csepeli önkormányzat jövőre bizottság felállítását tervezi, amely dönt a lakáspályázatokról. Előzetes vélemények szerint mintegy 500-600 olyan családra lehet számítani, akik hajlandóak lesznek a korszerű „szociális lakópark” – tervezett – négyzetméterenkénti 807 forintos havi lakásbérleti díját kifizetni.
A Csepelen jelenleg önkormányzati tulajdonban lévő szükséglakások bérlői 16, az összkomfortos otthonok bérlői 132 forintot fizetnek havonta négyzetméterenként. Ilyen alacson díjtételű az önkormányzati lakásoknak mintegy negyede a kerületben. A képviselő-testület határozata értelmében idén december 31-ig élhetnek vásárlási jogukkal a kerületi önkormányzati lakások jelenlegi bérlői. Becslések szerint ennek következtében az év végére mintegy kétezer lakás marad az önkormányzat birtokában. A lakásmobilitás elősegítése érdekében a lakásbérleti jogviszonyról való lemondás esetén a csepeli önkormányzat a korábbi ötven helyett a piaci ár hatvanöt százalékáért visszavásárolja az ingatlanokat. Az újonnan építendő szociális lakások bérleti díját viszont már a piaci feltételeknek megfelelően határozzák meg.
A tervezett lakásberuházás egyúttal jelentősen elősegíti Csepel városközpontjának rehabilitációját, amely évtizedek óta várat magára ebben a kerületben. A csepeli bérlakások építése tervek szerint jövő évben megkezdődik, s tizennégy hónappal később, 2003 nyarán már az első bérlők beköltözhetnek a városközponti modern otthonokba.