Emelkedik a fogyasztás

A GKI Rt.-nek a K&H Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a világgazdaság lassulása, az amerikai és német receszsziós jelenségek hatása alól Magyarország sem vonhatja ki magát. A magyar gazdaság a tavalyinál lényegesen lassabban nő, a külső egyensúly és az infláció szintje viszont kedvezően alakul.

Barát Mihály
2001. 11. 26. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Idén az ipari termelés dinamikája a tavalyinak hozzávetőlegesen csak negyede, négy-öt százalék körüli lesz – áll a GKI Rt.-nek a K&H Bank együttműködésével készült előrejelzésében. 2001 első háromnegyed évében az ipari export közel 12 százalékkal nőtt, a belföldi értékesítés viszont gyakorlatilag változatlan maradt. Az elmúlt évtől eltérően a kis- és közepes méretű vállalkozások a dinamikusabbak, míg a háromszáz főnél többet foglalkoztatóknak nemcsak az eddigi idei teljesítményük, de üzleti várakozásaik is rosszabbak az átlagosnál. Mivel az ipari termelés több mint kétharmadát, az export nyolcvan százalékát a nagyvállalatok adják, helyzetük az egész gazdaság szempontjából aggasztó – állapítja meg az elemzés.
A külkereskedelem növekedési üteme is látványosan lassul, az export azonban eddig gyorsabban nőtt az importnál. Ez utóbbi, paradox módon, épp a romló kiviteli lehetőségek következménye, ugyanis a termelők jelentősen csökkentették anyag- és alkatrészimportjukat. Emellett csökkentőleg hat az importra az alacsony olajár. Az év hátralévő részében a GKI szerint az export jelentősebb, az import szerényebb további lassulása várható. A kivitel lehetőségeit a nemzetközi dekonjunktúra mellett két, a magyar versenyképességet rontó tényező – a forint erősödése és a bérek emelkedése – is csökkenti. A behozatal esetében viszont a romló üzleti várakozások mérséklő hatását részben ellentételezi a lakossági fogyasztás és az állami beruházások növekedése.
Az építőipari termelés az állami-önkormányzati megrendelések és a lakásépítés dinamikus növekedése eredményeként a tavalyinál jóval gyorsabban emelkedik.
A bruttó átlagkereset idén az első kilenc hónapban 16,9 százalékkal nőtt, a versenyszférában 16,4 százalékkal, a költségvetésiben 18 százalékkal. A versenyszférában a prognózis szerint némi lassulás, a költségvetési szektorban viszont – a további elígérkezések következtében – némi további gyorsulás is lehetséges. A reálkeresetek, nem számítva a gyermekek utáni adókedvezményeket, 4,9 százalékkal nőttek az első háromnegyed évben. A lakosság pénzmegtakarítása csökken, a fogyasztás az év során mintegy öt százalékkal emelkedik.
Az infláció a nyár eleje óta érezhetően lassul, a GKI éves átlagban 9,3 százalékos, az év végére 7,5 százalékos drágulást prognosztizál. Az államháztartás eddigi, időarányosan rendkívül kedvező hiánya eléri majd a költségvetési törvényben előirányzottat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.