Érdektelenség Szlovákiában

Történelmi választásokra készül Szlovákia, a polgárok december elsején első alkalommal választhatnak szabadon és demokratikusan kerületi önkormányzati elnököket és képviselő-testületeket.

Neszméri Sándor
2001. 12. 01. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szerepük – jogkörük és feladataik – a közigazgatási reform, a nagyfokú decentralizáció nyomán igen nagy lesz egy-egy régió gazdasági, szociális és kulturális-oktatási fejlődése szempontjából egyaránt – hangoztatják két hete a politikusok, a kormánykoalíció és az ellenzék képviselői teljes összhangban. A közvélemény-kutatási felmérések ennek ellenére azt jelzik, hogy a választások nemcsak a politikusok által hangoztatott okok miatt lesznek történelmiek, hanem azért is, mert a választók alig egyharmada készül az urnákhoz járulni, s ilyen nagyfokú érdektelenségre Szlovákiában eddig nem volt példa.
A szociológusok mindezt azzal magyarázzák, hogy túl későn – október elején – fogadta csak el a kerületi önkormányzatok kialakításával és a jogkörökkel kapcsolatos törvényeket a parlament, ezért a választópolgárok nem tudatosítják magukban a választások fontosságát. További ok lehet, hogy a kerületi önkormányzati választójogi törvény nem tette lehetővé a rádiónak és a televíziónak a kampányolást, így sokan azt sem igazán tudják, milyen választásokra készül az ország. Megint mások úgy vélik, a szlovákiai választópolgár belefáradt az örökös és kibékíthetetlen szemben állásba, amely évek óta megfigyelhető a szlovákiai kormánypártok és ellenzékiek között. De a felsoroltak együttes hatásáról is beszélnek az elemzők, csakhogy az okkeresés nem segít a lényegen, azaz nem növekszik az érdeklődés a választások iránt.
Az érdektelenség legnagyobb vesztese a Magyar Koalíció Pártja lehet, amely a nyolc kerületből hatban indít képviselőjelölteket, ötben pedig elnökjelöltje is van a pártnak. A választásokat ugyan a többségi elv szerint tartják, azaz a legtöbb szavazatot kapó képviselőjelöltek jutnak a megyei parlamentekbe, az elnökök közül pedig az első fordulóban csak azok szerzik meg posztjukat, akik a leadott szavazatok ötven százalékát szerzik meg. Amennyiben ilyen eredményt nem ér el egyetlen jelölt sem, második fordulóra kerül sor, amelybe az első kör két legsikeresebb jelöltje jut. Tekintettel arra, hogy a megyei önkormányzatok azokban a kerületekben működnek majd január elsejétől, amelyeket még a Meciar-kormány alakított ki, a magyarok aránya csak a nagyszombati és a nyitrai kerületben haladja meg a húsz százalékot, a többiben alig tíz százalék. Ezért az MKP jelöltjeinek csak akkor van esélyük elnyerni a képviselői, netán az elnöki posztokat, ha a magyar választók az országos átlagnál nagyobb mértékben járulnak az urnához. Az átlagosnál nagyobb érdeklődés egyébként indokolt lenne, hiszen a megyei önkormányzatok hatáskörébe tartozik majd a kultúra és az oktatásügy fenntartása, fejlesztése is, hatékony kerületi képviselet nélkül, tehát meglehetősen hátrányos helyzetbe kerülhet azonosságtudatának megtartása szempontjából a szlovákiai magyarság.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.