Szerepük – jogkörük és feladataik – a közigazgatási reform, a nagyfokú decentralizáció nyomán igen nagy lesz egy-egy régió gazdasági, szociális és kulturális-oktatási fejlődése szempontjából egyaránt – hangoztatják két hete a politikusok, a kormánykoalíció és az ellenzék képviselői teljes összhangban. A közvélemény-kutatási felmérések ennek ellenére azt jelzik, hogy a választások nemcsak a politikusok által hangoztatott okok miatt lesznek történelmiek, hanem azért is, mert a választók alig egyharmada készül az urnákhoz járulni, s ilyen nagyfokú érdektelenségre Szlovákiában eddig nem volt példa.
A szociológusok mindezt azzal magyarázzák, hogy túl későn – október elején – fogadta csak el a kerületi önkormányzatok kialakításával és a jogkörökkel kapcsolatos törvényeket a parlament, ezért a választópolgárok nem tudatosítják magukban a választások fontosságát. További ok lehet, hogy a kerületi önkormányzati választójogi törvény nem tette lehetővé a rádiónak és a televíziónak a kampányolást, így sokan azt sem igazán tudják, milyen választásokra készül az ország. Megint mások úgy vélik, a szlovákiai választópolgár belefáradt az örökös és kibékíthetetlen szemben állásba, amely évek óta megfigyelhető a szlovákiai kormánypártok és ellenzékiek között. De a felsoroltak együttes hatásáról is beszélnek az elemzők, csakhogy az okkeresés nem segít a lényegen, azaz nem növekszik az érdeklődés a választások iránt.
Az érdektelenség legnagyobb vesztese a Magyar Koalíció Pártja lehet, amely a nyolc kerületből hatban indít képviselőjelölteket, ötben pedig elnökjelöltje is van a pártnak. A választásokat ugyan a többségi elv szerint tartják, azaz a legtöbb szavazatot kapó képviselőjelöltek jutnak a megyei parlamentekbe, az elnökök közül pedig az első fordulóban csak azok szerzik meg posztjukat, akik a leadott szavazatok ötven százalékát szerzik meg. Amennyiben ilyen eredményt nem ér el egyetlen jelölt sem, második fordulóra kerül sor, amelybe az első kör két legsikeresebb jelöltje jut. Tekintettel arra, hogy a megyei önkormányzatok azokban a kerületekben működnek majd január elsejétől, amelyeket még a Meciar-kormány alakított ki, a magyarok aránya csak a nagyszombati és a nyitrai kerületben haladja meg a húsz százalékot, a többiben alig tíz százalék. Ezért az MKP jelöltjeinek csak akkor van esélyük elnyerni a képviselői, netán az elnöki posztokat, ha a magyar választók az országos átlagnál nagyobb mértékben járulnak az urnához. Az átlagosnál nagyobb érdeklődés egyébként indokolt lenne, hiszen a megyei önkormányzatok hatáskörébe tartozik majd a kultúra és az oktatásügy fenntartása, fejlesztése is, hatékony kerületi képviselet nélkül, tehát meglehetősen hátrányos helyzetbe kerülhet azonosságtudatának megtartása szempontjából a szlovákiai magyarság.
Napi sudoku
