Az ukránok bekattantak, és ismét megtámadták a Barátság kőolajvezetéket, amely orosz olajjal látja el hazánkat. Nemrég egy, a brjanszki körzetben található nagy szivattyúállomást ért ukrán támadás, de a károkat sikerült helyreállítani. Ez feltehetően idegesítette az ukrán vezetőket, mert a hadsereget újabb támadásra utasították. Pár nap múlva a Moszkvától délkeletre fekvő Tambov régióban lévő olajszivattyú-létesítményt érte találat, ami nagy tüzet okozott.
Az ukrán vezérkar elégedetten közölte: „A Barátság olajvezetéken keresztül történő olajszállítás teljesen leállt.” Szijjártó Péter külügyminiszter felháborítónak nevezte az incidenst, mire Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az európai diplomáciától idegen gorombasággal üzente Szijjártónak: „Mostantól panaszait és fenyegetéseit a moszkvai barátainak küldheti.”
Külügyminiszterünk nem késlekedett a válasszal. Emlékeztette Szibihát: „Ukrajna áramellátásának nagy része Magyarországról érkezik…”
A károkozóknak ennyi nem volt elég, mert az olajszállítás megindulása után harmadszor is megtámadták a vezetéket, ezúttal az orosz–belarusz határ közelében.
Szijjártó Péter, miként korábban, úgy most is visszafogottan reagált a durva incidensre, és leszögezte, hogy a támadásokkal Ukrajna bele akarja rángatni hazánkat a háborúba, de ez nem fog sikerülni.
Tudjuk, hogy aki olyan nehéz helyzetben van, mint mostanában Volodimir Zelenszkij és rendszere, az kínjában bármilyen őrült lépésre elszánhatja magát. Szibiha külügyminiszternek is van miért aggódnia, mert ha bekövetkezik az elkerülhetetlen bukás, ő is nagyot zuhan. Megértjük, hogy Zelenszkij és holdudvara haragszik a magyarokra, amiért a háború kitörése óta csak humanitárius segítséget küldtünk, de fegyvereket nem.
Megértjük, hogy haragszanak miniszterelnökünkre, Orbán Viktorra, aki több mint három éve következetesen sürgeti a békekötést, mert sose hitt abban, hogy ezzel a háborúval jól járhat Ukrajna. Zelenszkij soha nem hallgatott rá, pedig országa sok bajt elkerülhetett volna, ha megragadja a békekötéshez vezető alkalmakat.
Megértjük, hogy az ukrán elnök nem érzi jól magát azon a kényszerpályán, amelyet Donald Trump jelölt ki számára, és tennie kellett valamit, amivel borsot törhet a fő ellenség Oroszország és az ukrán propaganda által ellenségnek kikiáltott Magyarország orra alá. Zelenszkij tudja, hogy nyugodtan támadhatja a Barátság vezetéket, mert az EU jelenlegi vezetése nem fog kiállni Magyarország mellett. Azt is tudja, hogy a békepárti Orbán Viktor jó barátja Donald Trumpnak, aki mostanában nagy erővel fáradozik a béke megteremtésén.
Zelenszkij nem mer ujjat húzni az amerikai elnökkel, viszont kellemetlenkedhet Orbán Viktornak és a magyaroknak. Az időzítés nyilván nem véletlen, nagy bátorság se kell hozzá, és az is érthető, hogy a kisebb ellenállás felé mozdul.
A világ közvéleménye arra figyelt, hogy Trump elnök Washingtonban tárgyalt Zelenszkijjel és a vele egy időben odautazott háborúpárti támogatóival: Emmanuel Macron francia elnökkel, Keir Starmer brit miniszterelnökkel, Friedrich Merz német kancellárral, Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, Alexander Stubb finn elnökkel, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, valamint Mark Rutte NATO-főtitkárral.
