Ulster jelenlegi állapotára talán az a legjellemzőbb, hogy II. Erzsébet királynő, 48 év után először, újra ellátogatott Észak-Írországba. Igaz, hogy a látogatás rövid volt. Igaz, hogy Londonderrynek csak az unionista lakónegyedében járt, és messze elkerülte a katolikus Bogside kerületet, ahol 32 évvel ezelőtt a legsúlyosabb zavargások törtek ki. Igaz, hogy még a protestáns unionisták utcáit is háztetőkön helyet foglaló mesterlövészek figyelték, de a brit uralkodó mégis megjelent abban a tartományban, ahol három évtizeden át csaknem szakadatlan harcot folytatott oly sok alattvalója a brit uralom ellen.
A királynő látogatása az 1985-ös angol–ír egyezmény évfordulójára esett. Habár csak az unionista negyedben járt, fogadására sok nacionalista politikus is megjelent, egyedül a Sinn Fein bojkottálta, inkább közönyét, semmint rosszallását jelezve. Az ír kormány óvatosan utalt arra, hogy Erzsébet királynő a nem nagyon távoli jövőben esetleg Dublinba is ellátogathat.
Az uralkodó megjelenése azt jelezte, hogy a katolikus nacionalisták zöme a fegyveres harcról áttért a politikai küzdelemre. Ez azonban nem áll sem az Igazi IRA nevű szakadár terrorcsoportra, sem a protestáns unionisták hasonlóan veszedelmes fegyvereseire, az UDA (Ulsteri Védelmi Szövetség) tagjaira. Ezek éppen a királyi látogatás idejét tartották alkalmasnak arra, hogy közzétegyék feketelistájukat: azoknak a rendőröknek és katolikus politikusoknak, közösségi vezetőknek a nevét, akiket meg akarnak gyilkolni. Gyűlölködésre adott alkalmat egy ifjú protestáns aktivista temetése is, akit bombakészítés közben ért szörnyű baleset. A köztársaság-pártiak kigúnyolták a tragédiát.
Az Igazi IRA közben érzékeny veszteséget szenvedett, amikor a brit biztonsági szervek Londonban, Liverpoolban és egy Nyugat-Yorkshire megyében levő farmon hat tagját letartóztatták, és számos fegyvert találtak. A farmon az Igazi IRA bombákat készített.
Donald Trump elrendelte a nemzeti zászlók félárbocra eresztését a minneapolisi iskolai lövöldözés áldozatainak tiszteletére
