Fedett vállalkozás, fedezetlen váltó

Tiltott pártfinanszírozással, szabálytalan kampánytámogatással, mérleghamisítással vádolják a Szabad Demokraták Szövetségét. A vádak bizonyítására nyilvánosságra hozott szerződéseket a párt eddig tételesen nem cáfolta, ugyanakkor határozottan visszautasította azokat. A nyilvánosságra hozott dokumentumokat az Állami Számvevőszék és az ügyészség is vizsgálja.

Némiképp más megvilágításba kerülnek a lapunk által a közelmúltban feltárt SZDSZ-es fővárosi székházügyek az SZDSZ pártfinanszírozási ügyleteinek nyilvánosságra jutásával.
Kiderült ugyanis, hogy az SZDSZ 1998 végére 800 millió forintnyi adósságot halmozott fel, és hogy a párt jóval többet költött az 1998. évi választási kampányára, mint amennyit pénzügyi beszámolójában bevallott. Ez magyarázat lehet az SZDSZ fővárosi ingatlanbotrányára.
Mint arról korábban beszámoltunk, a zuglói önkormányzat 1999. január végén mélyen forgalmi értéke alatt értékesítette a Gizella út 36. szám alatti ingatlanát. A vevő az SZDSZ közeli cégként ismert City-Ház Rt. volt. Ez az a cég, amelynek jogelődjébe 1997 végén az SZDSZ apportálta Mérleg utcai székházát, majd eladta egy magántársaságnak. Ezután nem sokkal részvénytársasággá alakították az 500 milió forint törzstőkéjű céget, majd tőkekivonással 400 millióval csökkentették jegyzett tőkéjét.
Kiderült az is, hogy az SZDSZ által az egykor az ÁPV Rt. igazgatóságába delegált Virág Attila nevével fémjelzett Perfekt-Audit Rt. által 727 millió forintra értékelt Mérleg utcai székház vagyonát tulajdonló City-Ház Rt.-t mindössze 300 millió forintért adták el egy ugyancsak SZDSZ közelinek számító kft.-nek, a Mérlegháznak. Az is kiderült egy háttérszerződésből, hogy ez a vételár lényegében csupán előleg volt, ugyanis a székház eladása esetén az SZDSZ-t illette meg a befolyt vételárból a 300 millió forint feletti rész 90 százaléka is.
Mint azt korábban megírtuk, az SZDSZ székháza 1999 nyarán kelt el oly módon, hogy a City-Ház tulajdonosai az ingatlanvagyont kivonták a cégből, és az – egy izraeli befektetőcsoport érdekeltségébe tartozó – Ozrics Kft.-be apportálták 663,5 millió forint értéken. E cég másik tulajdonosa vásárolta ki azután üzletrész formájában.
Vagyis az SZDSZ-t a vételárból – a Horváth Béla képviselő által nyilvánosságra hozott szerződés szerint – 1999-ben összesen 327 millió 150 ezer forint illette meg, vagyis a SZDSZ összesen 627,150 millió forintot kapott a székházért.
Csakhogy az SZDSZ 1998-as pénzügyi beszámolójában 562 millió forint egyéb bevételt tüntet fel. Ezt a bevételt eddig a székházeladásból származó bevételként ismerte a sajtó, csakhogy most kiderült, ez nem származhatott ebből, ugyanis a székházat 1999-ben adták el, és ebből a tranzakcióból további 327 millió illette meg a pártot. Erről a 327 millió forintos bevételről azonban nem tesz említést pénzügyi beszámolójában a párt sem 1999-ben, sem pedig 2000-ben.
Az 1998. évi 562 millió forintos egyéb bevétel egyébként a nyilvánosságra került dokumentumok szerint túlnyomórészt a City-Ház Rt. egyik tulajdonos cégének, a VOLO Reklám és Média Ügynökség Kft.-nek az SZDSZ-szel szembeni számlaköveteléséből áll: az SZDSZ 1998. december 16-án összesen 335 millió 875 ezer forinttal tartozott a VOLO-nak. A VOLO egyébként tulajdonosa a Mérlegház Kft.-nek is, amely megvásárolta az SZDSZ-től a City-Ház Kft.-t.
A párt 562 milliós 1998. évi egyéb bevételének másik jelentős része a tegnap kipattant váltóügyletből, a Liberior-féle tartozásból ered, amelyhez a City-Ház biztosított ingatlanfedezetet, majd a City-Ház vett fel 183 millió forintot a CIB Banktól és egyenlítette ki a 183 milliós adósságot a Kereskedelmi és Hitel Bank felé, amely magához vette brókercégétől a Liberior által – vélhetően fedezetlenül – kibocsátott váltót.
Az SZDSZ kizárólagos tulajdonában lévő Liberior Kft. emiatt az ügylet miatt 183 millió forinttal tartozott tehát a City-Ház Rt.-nek.
Ezt a követelést a Mérlegház Kft. 1998. december 16-án megvásárolta a saját cégétől, a City-Háztól, és eladta az SZDSZ-nek. Vagyis ezzel az összeggel is csökkent a párt követelése a City-Ház vevőjével, a Mérlegházzal szemben, ami azt jelenti, hogy az SZDSZ-nek nem folyt be a kasszájába ötszázmillió forint, hanem az adóssága csökkent ennyivel.
Vagyis a 335 millió forintos egyéb bevétel lényegében a 1998 évi kampányfinanszírozására költött pénz volt, amelyet a székházeladásból finanszírozott a párt.
A párt egyébként pénzügyi beszámolója szerint az önkormányzati választásokra költött pénzzel együtt csupán 445 millió forintot költött a kampányra 1998-ban.
A már említett váltóügyletből eredő 183 milliós, a VOLO felé esedékes 335 millió forintos számlatartozáson kívül tartozott a City-Ház Rt.-nek is a Mérleg utcai ingatlan bérleti díjával, 76 millió forinttal.
A City-Ház Rt. tulajdonosa emellett még a 300 millió forintos vételárat sem fizette ki a székházvagyont tulajdonló cégért, amikor 1998. március végén 200 millió forint kölcsön mögé jelzálogfedezetül adta a CIB Banknak.
Az SZDSZ egyébként egészen a Mérleg utcai székház eladásáig szoros ellenőrzés alatt tartotta a City-Ház gazdálkodását. Például egy háttér-megállapodásban kikötötte magának az opciós viszszavásárlás lehetőségét a cég papírjaira, sőt az igazgatóságban és a felügyelőbizottságban is meghatározó volt a párt jelenléte. Ezzel egyes szakértők szerint súlyosan megsértette a párttörvényt, ugyanis opciós jogot részvénytársaság részvényeire egy párt nem szerezhe,t és nem delegálhat tagot részvénytársaságba sem. A pártok csak egyszemélyes tulajdonosként jegyezhetnek korlátolt felelősségű társaságot, vagyis az SZDSZ törvénysértő módon, háttér-megállapodásban rögzített feltételekkel, „fedett konstrukcióban” részt vett egy magán-részvénytársaság működtetésében.