Felértékelődő megújuló energiák

A magyar energiapolitika egyik lényeges kérdése az energiatakarékosság és az energiahatékonyság növelése mellett a megújuló energiaforrások minél jobb kihasználása.

Az Európai Unió energiapolitikájának fontos célkitűzése az energiafelhasználás további racionalizálása, a hatékonyság növelése és a környezet állapotának javítása a tagországokban. A felzárkózás elsősorban a gazdasági fellendülésnek, a termékszerkezet átalakulásának és értéknövelő modernizációjának a függvénye, de kiemelt szerepe van a takarékosságnak is, amelynek egyik tényezője lehet a megújuló energiahordozók felhasználásának növelése.
Az EU tagállamaiban 2010-re 12 százalékos részarányt képviselnek a megújuló energiaforrások (nap, szél, víz, biomassza, kommunális hulladék, geotermikus energia). Magyarországon jelenleg ez az arány 3,6 százalékra tehető, viszont a hagyományos energiahordozók árának utóbbi évekbeli, igen erőteljes emelkedése miatt a megújuló energiaforrások versenyképességének esélyei javulnak. Mindazonáltal a biomassza, a kommunális hulladék, valamint a geotermikus energia kivételével középtávon mégsem lehet ezen energiaforrások piacának jelentős bővülésével számolnunk. A nap-, a szél- és a vízenergia felhasználásának a lehetőségei ugyanis az ország természeti adottságai miatt mérsékeltek. Az uniós elvárások, valamint Magyarország környezetvédelmi kötelezettségvállalásainak teljesítése is szükségessé teszi, hogy a megújuló energiaforrások részarányát jelentősen növeljük, 2010-re a teljes energiafelhasználás legalább hat-hét százalékára.
A megújuló energiaforrások terén hazánk helyzete egészen más, mint például Ausztriáé, ahol a vízenergia felhasználása az ország villamosenergia-szükségletének hatvan-hetven százalékát fedezi. Dánia esetében pedig hihetetlenül gazdaságos és elterjedt a szélenergia felhasználása. Németországban a megújuló energiák hasznosításának mértéke az utóbbi években észrevehetően megnőtt. Mindez visszavezethető azokra a jelentős támogatásokra is, amelyek a közszférából, illetve más intézményektől származtak, valamint a megújulóenergia-törvény keretében folytak be. Ezek a pénzeszközök az előző években 350-400 millió márkát tettek ki egyedül Németországban.
Ezen túlmenően EU-szinten is jelentős pénzek kerültek szétosztásra, amelyek közvetlenül és közvetve is hozzájárultak a megújuló energiák hasznosításához.
Magyarország földrajzi fekvésénél fogva és természeti adottságait is figyelembe véve mégis abban a helyzetben van, hogy a megújuló energiaforrások jelentős szerepet játszhatnak az ország energiaellátásának biztonságosabb kielégítésében. Vita folyhat arról, hogy milyen mértékben lehetne a megújuló energiaforrásokat energetikai célokra fordítani, az viszont tény, hogy a legkisebb becsült felhasználható mennyiség is nagyságrendekkel nagyobb, mint amennyit jelenleg hasznosítunk.