A brit hírszerzés most nyilvánosságra hozott dokumentumai szerint a merénylet részleteit Nyikolaj Jezsov, a szovjet titkosrendőrség vezetője dolgozta ki. Jezsov utasított egy másik ügynököt, Paul Hardtot, hogy találjon egy angolt a munka elvégzésére. Neki sikerült kapcsolatba lépnie Kim Philbyvel, akit az egykori dokumentumok úgy jellemeznek, mint jó családból származó újságírót, idealistát és fanatikus antinácit. Philby igent mondott a feladatra. Amikor a merénylet terve Moszkvában megszületett, a spanyol polgárháború eseményeiről tudósította a londoni Timest. Ám a terv csak terv maradt. Mielőtt a részleteit kidolgozták volna, Hardtot Moszkvába rendelték, majd eltűnt, Franco pedig harminckilenc évig maradt Spanyolország diktátora. Philby, aki Angliából telefonon adott ki államtitkokat a Szovjetuniónak, 1960-ban, amikor nagy kárt okozó tevékenységére fény derült, Oroszországba menekült a felelősségre vonás elől.
A most napvilágra került dokumentumok szerint a briteknek beépített emberük volt a Kommunista Internacionálé 1920-ban, Moszkvában tartott második kongresszusán.
A svájci küldöttség egyik résztvevője, Pastor Humbert Droz küldött tömör beszámolót Angliába Leninnek a titkos kongresszushoz intézett üzenetéről. Eszerint az első világháborút lezáró versailles-i békeszerződést szét kell zúzni, valamint a francia és brit gazdagság forrását jelentő gyarmati rendszert – Afrikában és Indiában – destabilizálni.
Winston Churchill kívánságára, aki akkoriban Lloyd George kormányának hadügyminisztere volt, a beszámoló néhány héttel később napvilágot látott a Times hasábjain. Churchill óhajára az természetesen titokban maradt, hogy a dokumentumot a hadügyminisztérium bocsátotta az újság rendelkezésére.
Remény és művészet a 19. Ars Sacra fesztiválon
