A sátor a kettes táborban volt becsomagolva, míg a doktor keresésére indult társak kibontva találták meg. Ezért biztosra vehető, hogy Gárdos a halála előtt visszatért 7800 méterre – hangzott el. Mint azt már megírtuk, a hegymászók szerint 38 éves társuk a sátor felállítása közben zuhanhatott a mélybe, miután a szél belekapott a ponyvába, amely magával rántotta őt. A hegymászó-orvos hátizsákjára – alul és fölül kicipzározva –, valamint síbotjaira és jégcsákányára viszont 7700 méter magasan, a gerinc mentén leltek rá.
– Mi sem tudjuk a választ a kérdésre, miért hagyta ott a felszerelését, hiszen nyilván anélkül mászott vissza a kettes táborba – mondta Mécs László. – Az, hogy a hátizsák nyitva volt és nem rögzítette a kötélhez, váratlan eseményre, pánikhelyzetre utalhat. A rendkívül kevés oxigén miatt az ember tudatállapota egészen más odafönn, mint normális esetben, így elképzelhető, hogy Sándor gondolatai nem voltak teljesen tiszták a tragédia előtt.
Előzőleg Keresztesi Koppány és Gárdos Sándor az október 16-ról 17-re virradó éjszakát szörnyű körülmények között vészelték át 7800 méteren. A tomboló szél annyira megrongálta a sátrukat, hogy jobb híján a hátukkal tartották a ponyvát. Az Index hasábjain megjelenő Exit internetes alpinistaújság munkatársa Keresztesi beszámolója alapján október 28-án azt írta, hogy Gárdos ezen az éjszakán homályos látásra panaszkodott. A sajtótájékoztatón a kalandot végtagfagyásokkal megúszó Keresztesi elmondta: lehet, hogy a doktor tudatállapotában változás állt be, de ő ezt nem tapasztalta, inkább arra gondol, hogy a látásproblémákat a szemébe jutott jégkristályok okozhatták.
Keresztesi mindkét keze csúnyán megfagyott, mialatt elérte az egyes tábort (7000 m). A bal kéz ujjai közül néhány már szépen gyógyul, a jobb középső ujja azonban továbbra is rossz állapotban van.
Tele volt fordulatokkal a US Open női döntője, bő egy évtizede nem történt ilyen
