Háromszáz éves a vértesi Oroszlány

Oroszlányon működik az észak-dunántúli régió energiaközpontja, a Vértesi Erőmű Rt. Az erőművet kén-dioxid-mentesítő felépítésével kívánják korszerűsíteni, amely a korszerű uniós előírásoknak is megfelel. A fiatal város ófaluja egyébként háromszáz éves fennállását ünnepli az idén.

Várossá 1954-ben nyilvánították Oroszlányt, amelynek gyors növekedését a szénbányászat és az erre alapozott ipar eredményezte akkoriban – de maga a település három évszázados múltra tekint vissza. A török hódoltság előtt is éltek itt, ám mint annyi más magyar falu, ez is szinte teljesen kihalt a harcok, a gazdasági nehézségek és a pusztító betegségek következtében. Gróf Esterházy Antal akkor még Oroszlánkő nevű birtokára evangélikus szlovák telepeseket hozott, akik a szintén a jobb jövő reményében ide vándorolt német földművesekkel együtt építettek maguknak házat és hazát. Az ősi település szerkezetét az ófalu őrzi, az itt honos jellegzetes házak a falusi életforma emlékeiről tanúskodnak.
Az oroszlányi szlovák kisebbségi önkormányzat 1995 óta működik, gondosan őrzik és ápolják nemzeti-kulturális hagyományaikat. Már 1987-ben létrehozták a város egyik legöregebb, százharminc évesnél régebbi parasztportáján a szlovák tájházat, gondozzák az evangélikus emléktemető szép sírköveit is. A szlovák- nyelv-tanítás vasárnapi iskola néven folyik öt esztendeje egy szlovákiai – felvidéki – község, Udvard segítségével. Az ófalu annak köszönheti megmaradt szerkezetét, hogy a település alatt elterülő szénvagyon várható kitermelése miatt fejlesztésre nem javasolták, építési és telekkialakítási tilalom vonatkozott rá. Nem rombolták le régi házaikat a tulajdonosaik, csak a szükséges felújításokat végezték el rajtuk, a modern világ szerencsére itt nem hozott végérvényes változtatásokat magával. Most, amikor reneszánszát éli a hagyományok felelevenítése, az épített örökség védelme, ez kifejezetten jó az utókornak.
Oroszlány városi magja az ötvenes évek szocreál modorában készült el, amely mára számos értéket képvisel, minden sematizmusa ellenére. A házakat neves mérnökök, építészek tervezték; emberléptékű otthonokat alkottak, s a modernista törekvések izgalmas kísérletéül is szolgáltak az ötvenes évek ellentmondásos városalakító koncepciójában.
Retrofit néven vált ismertté az a fejlesztési koncepció, amely a Vértesi Erőmű Rt. megújulását célozza meg, s illeszkedik a kormány energiapolitikájához. A terv a 240 megawattos oroszlányi erőművet kívánja úgy korszerűsíteni, hogy az kielégítse a magyar és az európai villamosenergia-rendszer igényeit, s megfeleljen az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásoknak. A kéntelenítőberendezés révén a füstgázban található kén-dioxid megkötődik, s a környezetre ártalmatlan gipsz alapanyag nyerhető belőle. A retrofitprogram magában foglalja a kazánok tüzeléstechnikai és hatásfokjavító korszerűsítését, valamint részleges villamos- és irányítástechnikai korszerűsítést is. Ez hozzávetőlegesen 18–20 milliárd forintos beruházást jelentene, amelyet a központi költségvetéstől remélnek. A program 2700 alkalmazottnak nyújthatna hosszú távú megélhetést.