Intenzíven interneteznek a magyarok

Ismereteink szerint Magyarországon először fordult elő, hogy az internethasználat sajátosságait egy olyan kutatás tárja fel, amelynek eredményei nemzetközi összehasonlításban is megismerhetőek. Az Internet Monitor nevű kutatássorozatot 1998 elején indították el. A legelső hullámban még csak Hollandia szerepelt, fél évvel később azonban a kutatást kiterjesztették az Egyesült Királyságra is. 2000 márciusában az ötödik projekt már Európa tizenhat országát fedte le. A legutóbbi, májusi kutatás már valóban világméretűnek mondható: harminc országban, huszonhárom nyelven voltak jelen a kérdőívek a weblapokon, Európán kívül az Egyesült Államokban, Kanadában, Latin-Amerikában, Ázsiában és Ausztráliában. Magyarország a MASMI Hungary Piackutató Intézet és a holland Pro Active International együttműködése révén kapcsolódott be a kutatásba.
A projekt célja az volt, hogy átfogó képet adjon a világ internetfelhasználóiról olyan neves cégekkel együttműködve, mint az AltaVista, a RealMedia, a Yahoo!, a Microsoft Network, a 24/7, az Excite, az Ad Pepper, a DoubleClick, az Active Advertising, a France Telecom, a CNN Europe, a Disney Digital Network, az Interactive Media, a Beenz és az IDG Communications.
A kutatás vizsgálta az adott weboldalak demográfiai és pszichográfiai összetételét, az internet- és médiahasználati szokásokat, az elektronikus kereskedelem iránti érdeklődést, valamint az online reklámozással kapcsolatos magatartásformákat.
Az online felmérés során több mint kétezer weblapon keresztül érkeztek a válaszok a kutatásba bevont országokból. A mintegy négyszázezer válaszadó valóban hiteles és globális rálátást ad a kutatás egyes témaköreire. A lehető leghitelesebb eredmények elérése érdekében az online kutatás kiegészült egy reprezentatív offline — telefonos vagy személyes megkérdezésen alapuló — felméréssel, amely országonként hozzávetőlegesen ezer válaszadót jelent. Így az online felmérés eredményei az adott országban lévő internetfelhasználók arányának tükrében értelmezhetők.
A magyarországi internethasználat intenzitása vetekszik a nyugat-európaiéval: hazánkban az internetezők többsége átlagban minden második napon csatlakozik a világhálóra, az egy alkalomra jutó átlagos internetezési idő harmincegy perc. Noha az internethasználók zömét a férfiak és a fiatalok képviselik, a nők és az idősebb korosztályba tartozók az átlagosnál intenzívebben használják az internetet. A csatlakozás helyeként a válaszadók csaknem kétharmada megjelölte lakóhelyét, de a munkahelyi használat is megközelíti az ötven százalékot. Az otthonról történő csatlakozás már több mint egyötöde ISDN-vonalon zajlik, tizenkét százaléka pedig kábelen.
Mind a magán-, mind az üzleti célú internethasználatkor a leggyakoribb tevékenység az elektronikus levelezés. Míg az átlagos internetezők hetvenegy, illetve hatvanhárom százaléka jelölte meg ezt az opciót, addig a gyakori internetezőknél ez az arány még magasabb, kilencvenöt, illetve hetvenhárom százalék. A magáncélú internetezők kétharmada használja a világhálót hírolvasásra, de csaknem ugyanennyien jelölték meg a csatlakozás céljaként a véletlen böngészést is. Az internetezők ugyancsak több mint fele használja a világhálót szórakozásra és szoftverletöltésre, egyötödük pedig álláskeresésre.
Figyelemre méltó, hogy a magyarországi internetezők a nyugat-európai átlagnál nagyobb mértékben reagálnak az online hirdetésekre. A magyarországi internetezők ötvennégy százaléka küldött már e﷓mailt, és negyvenhárom százaléka kattintott közvetlenül az adott hirdetésre, míg az európai átlag ez esetben huszonkilenc, illetve huszonnyolc százalék. A magyar internetezők reklámérzékenységét elsősorban a reklámozott termékek, illetve website-ok határozzák meg, míg a nyugat-európaiak számára inkább a nyereményjátékok, illetve a szórakoztató elemek jelentik a vonzerőt.
A magyarországi internetezők harmincegy százaléka vásárolt már online módon, közülük tíz százalék rendszeresen. Háromszor annyi válaszadó jelölte meg a vásárlás okaként a magáncélú felhasználást, mint az üzleti célút. A legkedveltebb árucikkek a könyvek, ezeket követik a CD-k és a DVD﷓k. A legfiatalabb korosztályban a könyvvásárlást megelőzi a szoftvervásárlás, míg a nőknél a szépségápolási termékek is előkelő helyen szerepelnek. A fizetési módok közül leggyakrabban a postai utánvétet választják.
Noha a rendszeres újságolvasók aránya Magyarországon megegyezik az európai átlaggal, hazánkban jóval kisebb azoknak a hányada, akik soha nem vesznek a kezükbe napilapot. Jóval nagyobb az eltérés a folyóiratoknál, amelyeket a magyarországi internetezők ötvenhat százaléka olvas legalább heti rendszerességgel az európai negyven százalékkal szemben.
A magyarországi internetezők kétharmadának nincsenek nyelvi nehézségei az angol nyelvű weblapok böngészésekor, negyven százalékuk pedig német nyelvű weblapokat is látogat.
A Pro Active International a potenciális válaszadók elérésekor és feldolgozáskor szakmailag kontrollálta a mintába kerülést, és súlyozta az eredményeket. A részt vevő weblapokon hat-nyolc hétig egy saját kód segítségével központilag regisztrálták a látogatókat, egy részüknél megjelent a kutatásban való részvételre invitáló ablak. Ugyanaz a látogató nem kapott kétszer meghívást. Az összesített adatok hitelessége érdekében a válaszokat újból súlyozzák a weblapok forgalma alapján. Ha tehát a negyedannyi forgalmú A weblapról ugyanannyi kitöltött kérdőív érkezett, mint a B weblapról, a válaszok figyelembevétele e két weblapot illetően 1:4 arányban alakul.
Mivel az aktívabb internetezők nagyobb eséllyel kerülnek az online felmérés mintájába, mint a kevésbé aktívak, a minta reprezentativitása torzulhat. Ezért az online felmérés eredményeit általában a telefonos (offline) felmérés használati gyakoriságra vonatkozó válaszai alapján súlyozzák.