Jugoszláv–magyar kapcsolatfejlesztés

Nagy lendületet vett a Magyarország és Jugoszlávia közötti politikai kapcsolatok fejlődése a demokratikus ellenzék tavaly októberi hatalomra jutása után a Milosevics-éra alatti kényszerű befagyasztásukat követően.
2000. november 13-án a délkelet-európai stabilitási egyezmény és a szegedi folyamat keretében megrendezett tanácskozás alkalmával Martonyi János külügyminiszter találkozott Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfővel. Az első magas szintű látogatásra déli szomszédunk részéről ez év áprilisában került sor Zoran Djindjics szerb kormányfő budapesti útjával, majd június 20-án Vojiszlav Kostunica is ellátogatott hazánkba. Az államközi kapcsolatok javulása döntő állomásához érkezett a Magyar Köztársaság Szabadkai Főkonzulátusának augusztusi megnyitásával, amelynek révén lehetővé vált a Vajdaságban élő magyar kisebbséggel való könnyebb kapcsolattartás, de a két ország közötti politikai, gazdasági kapcsolatok élénkítése is.
A Belgrádban ma kezdődő magyar–szerb miniszterelnöki tárgyalások napirendjén a gazdasági kapcsolatok erősítése szerepel a leghangsúlyosabban. Orbán Viktor és szerb kollégája, Zoran Djindjics várhatóan emlékeztetőt írnak alá annak a hatpontos magyar–szerb gazdasági együttműködési csomagnak a végrehajtásáról, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök augusztusi, a magyar főkonzulátus megnyitása alkalmából tett szabadkai útján vázolt fel szerb partnerének. Ez magában foglalja a két ország közötti szabadkereskedelmi megállapodás aláírását, a Budapest–Belgrád közötti autópálya teljes szakaszon való kiépítését.
Magyarország Jugoszlávia első tíz kereskedelmi partnere között van, a magyar fél számára Jugoszlávia azonban csak a 14–16. helyen áll a külkereskedelmi forgalmat illetően.
A két ország között már létezik beruházásvédelmi és a kettős adóztatást elkerülő megállapodás, s tavaly decemberben elkezdődtek a tárgyalások a szabadkereskedelmi megállapodásról is.