Szemtanúk szerint 1908. június 30-án kora reggel a szibériai Tunguzka régióban vakító fényvillanás kíséretében hatalmas robbanás hallatszott. A fák több ezer négyzetkilométeres területen meggyulladtak és kidőltek. A felszabadult energia 10-15 millió tonna TNT robbanásának felelt meg. Szerencsére csak néhány prémvadász élt a területen, ám valószínű, hogy közülük sem halt meg senki. Ha mindez egy európai főváros felett történik, százezrek haltak volna meg. Az esemény után két nappal még a mintegy 10 ezer kilométernyire lévő Londonban is finom por szállongott a levegőben.
A kutatók mindig azt gyanították, hogy a katasztrófát egy kisbolygó vagy üstökösmag becsapódása okozta, bizonyítékot azonban nem sikerült szolgáltatniuk, mert sem a becsapódás kráterét, sem pedig a feltételezett földön kívüli objektum darabjait nem találták meg.
A bolognai egyetem kutatói most úgy vélik: új eredményeik alapján megválaszolható a kérdés: a becsapódó test egy kis sűrűségű kisbolygó lehetett – adta hírül a BBC. Az olasz csillagászcsoport a korabeli szemtanúk orosz nyelvről még soha le nem fordított beszámolóit, a rendelkezésre álló szeizmikus adatokat, de még a fák dőlési irányának statikus vizsgálatából nyert adatokat is összevetette, hogy megfejtse a becsapódás titkát. A szibériai földrengésjelző állomások korabeli adatait is elemezték, és több mint 60 ezer kidőlt fa dőlési irányát rögzítették. Úgy tűnik, hogy a különös égitest délkeleti irányból érkezett Tunguzka irányába, másodpercenként 11 kilométeres sebességgel. Az olasz tudósok szerint a test még az atmoszférában felrobbant, így a Föld felszínét csak robbanásának lökéshullámai érték el.
Vért izzadt Luka Doncic csapata ellen a világbajnok Németország az Eb-negyeddöntőben - videó
