Kívülről tartják fenn a békét?

Vita dúl a politikai döntéshozók mellett katonai körökben is arról, hogy milyen módszerekkel lehetne ezúttal valóban stabilizálni a helyzetet Afganisztánban, mivel attól tartanak, hogy a győzelem felé menetelő tálib ellenzék „egységének” felbomlása hetek, hónapok kérdése csupán.

Az ellenérzések miatt kérdéses, hogy az Egyesült Államok vagy legfontosabb (NATO-) szövetségesei küldenek-e egyáltalán csapatokat békefenntartói célokra, vagy csak külső támogató és irányítói feladatot töltenek majd be az ENSZ vezette békeerőkben – már amennyiben sikerül kieszközölni, hogy valóban legyen ilyen misszió. A környező országok, illetve a közel-keleti arab országok katonái ezzel szemben „könnyebben” munkához láthatnának csakúgy, mint olyan kisebb államok erői, amelyeket nem fogad eredendő ellenérzés, de már bizonyítottak más hadszíntereken. Az esetleges külső békeerőknek is számolniuk kell az afganisztáni terep jelentette harcászati és logisztikai nehézségekkel. Az ország felszíne kedvez a gerillaakcióknak, míg a békefenntartók általában rendkívül korlátozott harcérintkezési szabálya megakadályozza, hogy az ENSZ-katonák hatásosan felvegyék a küzdelmet az ellenállókkal.