Kulturális központtá alakítják Barabás Miklós házát

Hamarosan megkezdődhet a hegyvidéki Barabás-villa rekonstrukciója, amennyiben a XII. kerületi önkormányzat – a nemrég sikeresen zárult műemlék-felújítási pályázat alapján – szerződést köt híres festőnk egykori házának felújítására. A művészettörténetileg is jelentős négyszázmillió forintos beruházás, a kerület millenniumi programjának részeként, egy új kulturális központot hoz létre a fővárosban.

Díszes, igényes kerítés jelzi a Városmajor utcában: valamikor szebb napokat is megélt a kertben álló, elhanyagolt klasszicista építmény, a Barabás-villa. Jelenlegi arculata korántsem azonos azzal, amit Barabás Miklós festőművész az 1839-ben vásárolt szőlőskertre épített. A négyoszlopos, portikuszos épület minden apró szegletét a festő tervezte meg és kivitelezte. Kisebb-nagyobb megszakításokkal harminc évig élt a házban, amelyet olykor nyaralónak, máskor meg lakóháznak használt. A házat a festő 1870-ben eladta, amely később a gyakran cserélődő új tulajdonosok igényeinek és ízlésének megfelelően változott. Olyannyira, hogy a toldozgatások felismerhetetlenné tették az eredeti épületet. A háború után államosított ház a hatvanas években műemléki listára került, de ez mit sem segített az állapotán: a felújítást ugyanis évről évre halogatták. A Barabás-villa egyébként még a kilencvenes évek elején is lakóház volt: az itt élő hat család talán mit sem sejtett kultúrtörténetileg nagy jelentőségű otthonuk múltjáról.
A művész megörökítette a számára sokat jelentő házikót egy 1852-ben készült akvarelljén. Az alkotás nagy segítséget jelentett a villa felújítási tervének készítésekor. A tervező Basa Péter az épület ábrázolását olyan pontosnak találta, hogy az azóta már megváltozott részleteket is rekonstruálni tudta a festmény alapján.
Mikó Gergely, a XII. kerület alpolgármestere szerint ma nemcsak az épület, de a Városmajor utcai kerítés is rossz műszaki állapotban van. A házat több helyen gerendadúcolás tartja, a kerítésoszlopokat pedig vasalat védi az összeomlástól. A kapu mögötti előkertben valaha kovácsoltvas szökőkút állt, amely még az ötvenes években eltűnt. Azok, akik tisztában voltak a villa értékével, tudták, mit kell elvinni innen. A tolvajok által meghagyott eredeti antik kilincseket az önkormányzat munkatársai úgy mentették meg a lakásból szemezgetőktől, hogy leszerelték, és a mai napig a hivatalban tárolják. Az eredeti épületeket, a villát és a vincellérházat felújítják, a mellékszárnyakat pedig már lebontották. Az önkormányzati pályázat nyertese, a MASZER Rt. már decemberben elkezdi a munkálatokat – tájékoztatta lapunkat az alpolgármester.
Elképzelések szerint látványos lesz a külső kép. Díszes üvegkupolák rejtőznek majd a kulturális központtá alakított Barabás-villa kertjében. Itt ugyanis föld alatti helyiségek működnek majd, amelyeket a felszínből kiemelkedő üvegfelülettel fednek le. Ezen kereszül jut a fény a termekbe. A villa mögötti teraszról egy előcsarnokon keresztül juthatunk majd el a hetvenfős rendezvényterembe, amelyből az utcáról szintén csak az üvegteste látszik majd. 2002-től itt kapna helyet a kerület házasságkötő terme és konferenciaközpontja is.
A vincellérházba, valamint az annak folytatásaként épülő nyeregtetős épületrészbe borászati és helytörténeti gyűjtemény kerül. A Városmajor utca felőli oldalra tervezik a kertilugas-kávézót. A tűzfalat itt egy arra szerelt, növénnyel befuttatott farács takarná. Az eredeti épületben időszaki kiállításokat rendeznek, pincéjében étterem működne. A rendezvényterem fölött kialakítandó tetőkertbe kerülne Barabás Miklós mellszobra. Az előkertben az eredeti kovácsoltvas szökőkút mása fogadná az érkezőt.
Mikó Gergely szerint a közelgő tél miatt nem a műemléki épületen, hanem a mögötte álló területen kezdik meg a fejlesztést. Hozzátette: jövő decemberre megelevenedhet Barabás egykori akvarellje, s a villa százötven éve eltűnt eredeti szépségében díszíti majd a hegyvidéki utcát.