Jól átgondolt és következetes célokat követ a honvédségi beszerzések ellentételezési követelményeinek előírásakor a magyar gazdaságpolitika – mondta el lapunknak Hidas Sándor, a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője. Az ellentételezés azt jelenti, hogy a külföldi szállítóknak vállalniuk kell, hogy a magyar beszerzés fejében beruházásokat eszközölnek Magyországon, illetve magyar árukat vásárolnak.
Az ellentételezési követelmények kidolgozásakor a Gazdasági Minisztérium a piacgazdasággal öszszeegyeztethető rendszert dolgozott ki – fejtette ki a főosztályvezető. Minden külföldi hadiipari beszerzésnél alapkövetelmény, hogy az importot százszázalékosan ellentételezni kell, ezzel ellensúlyozva a fizetési mérlegre nehezedő nyomást. Az ellentételezés legalább 30 százalékának beruházásnak kell lennie, néhány tendernél az is előírás, hogy 20 százalékban hazai beszállítókat kell bevonni, a maradék pedig magyar áruk vásárlását jelenti. Ezen túl minden tenderen meghatároznak egy úgynevezett bruttó ellentételezési kötelezettséget is, amelyet különböző szorzók alkalmazásával számolnak ki. A szorzókat úgy alakították ki, hogy nagyobb súlylyal essen a latba például egy nyírségi beruházás, mint egy budapesti. Ugyanígy áruvásárlásnál is nagyobb súllyal számítják be a bruttó ellentételezések közé a feldolgozott termékeket és a magyar védelmi ipar termékeit.
Az ellentételezési kötelezettség előírása a nagyobb hadiipari beszerzéseknél egyáltalán nem magyar sajátosság – emelte ki a főosztályvezető. Egy nemzetközileg bevett és elfogadott gyakorlatot vettünk át, a magyar igényekhez igazítva. Az ellentételezés keretében kiemelten fontos a működőtőke-beáramlás elősegítése, mert a beruházások révén új, korszerű technológiai színvonalat képviselő termelőkapacitások jönnek létre, munkahelyeket teremtve, adót és bért termelve. A követelményrendszerből az is nyilvánvaló, hogy magyar beszállítási hányad is fontos helyet foglal el az ellentételezésekben. A kormány ugyanis alapvetően egy magas minőségű termékeket gyártó, rugalmas beszállítói hálózatként képzeli el a magyar védelmi ipar jövőjét – fejtette ki Hidas Sándor. Az ügyletek nagyságrendjét jelzi, hogy a Magyar Honvédség tavaly 20 milliárd forintot költött beszerzésre, ez az öszszeg a haderőreform keretében néhány év múlva 60-70 milliárd forintra emelkedik.
Az ellentételezésnél alkalmazott szorzórendszerrel pedig a vásárlásokat és a tőkebeáramlást tudják orientálni. Nyilvánvalóan azért magasabb a szorzója például egy kelet-magyarországi befektetéseknek, mint a budapestiekének, mert a befektetőket a kevésbé fejlett régiók felé kívánják orientálni. Az áruvásárlásoknál csak az ipari termékeket számítják be az ellentételezésbe. A szorzókkal itt a magasabb feldolgozottságú, illetve a hazai hadiipari termékek felé szeretnék terelni a külföldi érdeklődést.
A főosztályvezető elmondta még, hogy jelenleg egy élő ellentételezési szerződése van az országnak a francia Matra céggel. Ez még a csapatszintű légvédelmi rendszerek beszerzéséből eredeztethető. Ez a nemsokára lejár, a tapasztalatok kedvezők, a cég a kötelezettségeit idáig rendben teljesítette.
Napi sudoku
