Másnaposság a német Zöldeknél

Átmulatott éjszaka másnapos hangulata gyötri a német Zöldeket. Az ökológiai és nagyrészt pacifista párt keserves önmegtartóztatás után meggátolta a Schröder-kormány bukását, de ezért igen magas árat fizetett. A hatalom megtartásáért lemondott alapvető filozófiájának egyik legjelentősebb tételéről: soha többé háborút. A Bundeswehr külföldi bevetésének engedélyezéséről folyó parlamenti szavazás előterében a frakció vezetőinek minden enegiájukra szükségük volt ahhoz, hogy a kormányjavaslatot elvető kepviselők számát olyan minimálisra csökkentsék, amely biztosította a „bizalmi kérdést” felvető kancellár kormánytöbbségét. E siker azonban rövid egy héttel később már egészen ellentétes fordulatot vehet: a Zöldek pártkongresszusán Rostockban a Joschka Fischer külügyminiszter által befolyásolt vezetés szemben találja magát a bázisszervezetek véleményével. „Ismerjük az alapszervek hangulatát. Hozzáállásuk világos, nem akarják a német katonák külföldi bevetését” – hangoztatta Észak-Rajna-Vesztfália környezetvédelmi minisztere, Bärbel Höhn.
A Zöldek pártelnöke, Claudia Roth és a parlamenti frakciót vezető Rezzo Schlauch ezzel szemben abban bízik, hogy az afganisztáni helyzet alakulása pozitív hatással lesz a küldöttekre: a tálib rendszer megbukott, megnyíltak a kapuk a humanitárius akciók előtt, az ENSZ jelentős befolyáshoz jut. „Ezek a tényezők befolyásolják majd a résztvevőket” – hangzik a hatalmi pozícióikat védelmező vezetők reménye. Az aktuális helyzeten túlmenően a Zöldek a közvélemény-kutató intézetek kijózanító előrejelzéseivel találják szemben magukat: ha most bonyolítanák le a 2002 szeptemberére tervezett szövetségi választásokat, akkor a párt esetleg nem jutna túl a parlamenti jelenlétet biztosító ötszázalékos határon. Ezt a lehetőséget a kancellár sem hagyja figyelmen kívül, megbeszélései Guido Westrewellével, az FDP pártelnökével arra utalnak, hogy Schröder máris megkezdte a tapogatózó tárgyalásokat egy esetleges új koalíciós partnerrel.