Megmentik a Gyöngyvirág utcai klasszicista villát

A pestszentlőrinci Gyöngyvirág utcát szebbnél szebb villák övezik. Ezek közül is az egyik legklasszikusabb felépítésű a 6–8. szám alatt található Hoffher-villa, amelynek évek óta esedékes a felújítása. A tervek szerint az önkormányzat a villapark egy-egy részét két önkormányzati tulajdonú részvénytársaságnak harmincmillió forintért eladja, a központi épület pedig a kerület kulturális feladatait látja majd el.

Karády-villa. Így is szokás manapság nevezni a klasszicista ingatlant, a legenda úgyanis úgy tartja, hogy ebben a házban Karády Katalin is élt valamikor. Karády azonban soha nem lakott Pestszentlőrincen. Alapos helytörténeti kutatások megtalálták a félreértés okát: Fedák Sári – az ugyancsak nagyszerű színésznővel tehát összekeverhették Karádyt – több évtizedig élt a kerületben. A helytörténészek azt is bebizonyították, hogy Fedák sem ebben a villában lakott. Az ő egykori lakhelyét ugyanis már lebontották.
Pontos adatok bár nem maradtak fenn, a jellegzetes épület mégis önmagáért beszél: a villát építészeti sajátosságaiból és a megépítéséhez használt anyagokból következtetve valamikor a XX. század első éveiben építhették. A kialakított funkciók arra utalnak, hogy a villát nem lakóházként, hanem nyaralóként használta a kispesti gyártulajdonos, Hoffher Albert, egészen az államosításig.
Érdekes, hogy közvetlenül a második világháború után kulturális szerepet kapott a ház, és nem valamiféle állami hivatal költözött az épületbe. Az 1946 augusztusában rendezett nagyszabású újjáépítési kiállítást ugyanis a villa falai között rendezték meg. Házi Árpád alispán újjáépítési versenyre hívta fel Pest vármegye városait és községeit, mutassák be, mit hoztak létre másfél év alatt. A kiállítás kitűnő alkalom volt arra, hogy gyönyörűen rendbe hozzák az épületet, a mellette elterülő és a villa stílusához jól illeszkedő parkot. A fennmaradt írások szerint a kiállítást Tildy Zoltán köztársasági elnök nyitotta meg, és a jeles eseményen ott volt Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, valamint Szakasits Árpád is. Az épületet utoljára a Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnokság használta, majd 1990-ben kiürítették. A kerület 1993-ban negyvenmillió forintot fizetett a Honvédelmi Minisztriumnak az akkor már igencsak leromlott állagú villáért.
Hoffher egykori nyaralója a kerülethez került tehát. Könnyen elképzelhető egy díszes, korhű kávéház, művészeti galéria, vagy akár rendszeresen megrendezett pódiumest is az igényesen kivitelezett villában, s a helyi folyóirat is méltó körülmények közt készülhetne itt. Az ötlet a kerülettől származik, s a testület 1995-ben úgy döntött, nem adja el az ingatlant, inkább kulturális célokra használja. Első lépésként tágas, világos műterem nyílt meg az épületben, majd beköltözött a területre a helyi művészeti egyesület. A felújításhoz szükséges pénz hiánya azonban kissé lelassította a tervek megvalósítását. Ugyan az épületet kívülről a kerület felújíttatta – rekonstruálták a homlokzatot, és a bádogozást is kicserélték –, de a folyamatos karbantartás hiánya igencsak meglátszik az épületen. A lábazat, a járda és a nyílászárók például már olyannyira elhanyagoltak, hogy a tatarozás nem halogatható tovább. A villa egyébként hagyományos, földszintes, alápincézett téglaépület, gerendás fa födémmel, hagyományos ácsszerkezettel, lekontyolt nyeregtetővel, illetve a hátsó, félkörös végződésű részeken lapos tetővel, fémlemez megoldással. Eredetileg jóval díszesebb volt annál, amit ma láthatunk: a homlokzatot úgynevezett kváderkő utánzatú vakolat fedte, a tetőn díszes kovácsoltvas munkával, falazott kéményfejekkel. Hátsó fedett terasza ma is megvan. Sajnos a kert igencsak elhanyagolt, ma korántsem olyan pompás, amilyennek korabeli képeslapok ábrázolják.
Az önkormányzat végül úgy döntött: ha látványos felújítást akarnak az épületben, el kell adni a villakert egy részét. Az épületet pedig a kerület hasznosítja – tájékoztatott Sándor László. Az alpolgármester elmondta: az önkormányzat két saját részvénytársasága a Dél-pesti Regionális Rt., valamint a Vagyonkezelő Rt. 30 millió forintért megvásárolja a kert egy-egy részét, ahova a villa stílusához illeszkedő 180–250 négyzetméteres helyiségeket építenek. A bevételt teljes egészében a felújításra fordítják. Az új épületek irodaházként működnek majd. A társaságok megígérték, hogy az építési munka a növényzetet nem érinti, az irodaházak pedig nem zavarják az ide tervezett kulturális életet. Kérdéses marad azonban, hogy a decemberig kiköltöző művészek hol kapjanak helyet: a tervek szerint e célra több helyiség, így a kerületi Bókay-kert is alkalmas.