Messze a háború vége

Egyik várost a másik után adták fel a tálibok Afganisztánban, és a megmaradt „hűséges” egységek a hegyekben és a barlangokban keresnek menedéket. Ennek ellenére Washingtonban nem lehet senkit találni, aki azt hinné, hogy a háborúnak vége van, vagy éppen gyorsan meg lehet nyerni. Pontosan az ellenkezője igaz. Az afgán tél le fogja lassítani a hadműveleteket, és a hegyekben rejtőzködő gerillák lélegzethez jutnak. Ha a hasonló háborúk történetét vesszük példának, a gerillaháború a városokat elfoglaló ellenzéki erők ellen folytatódni fog. Mi tehát a külföldi hatalmak, a terroristaellenes szövetség lehetősége arra, hogy ezt a konfliktust valahogy sikeresen befejezze?
Az első kérdés az, ha a tálibokat sikerül legyőzni, megszűnik-e a nemzetközi terrorizmus veszélye. Erre nem lehet számítani. A tálib vezetés mint fegyveres erő ugyanis főleg olyan afgán egyéneket toborzott, akik lényegében csak besorozott katonáknak számítottak. A hatalom, amely kis csoport fanatikusból állt, leginkább csak az afgán népet – főleg a nőket – terrorizálta, és nem volt ereje vagy lehetősége arra, hogy határain kívül más országok ügyeibe beleavatkozzon. Külföldi hívei a maguk kezdeményezéséből, a tálibok iránti szimpátiából csatlakoztak az Amerika-ellenes kampányhoz.
Kezdettől nyilvánvaló volt, hogy az Egyesült Államok nem támadta volna meg a tálibokat, ha Oszama bin Ladent kiadták volna. Ennek megtagadása vezetett a háborúhoz, amely a hetekig tartó bombázás után végül is a tálib hatalom széteséséhez vezetett.
Washingtoni szakértők szerint a háború még sokáig eltarthat. A jelenlegi afgán ellenzék, amely amerikai segítséggel egyik várost a másik után foglalta el, nem alkalmas arra, hogy a jövőben Afganisztánt vezesse. Az Északi Szövetség célja nem teljesen ismert. Katonai erőként ugyancsak felkészületlennek és fegyelmezetlennek mutatta magát. Azonkívül az északi törzsek nem jönnek ki a déli részen élő törzsekkel, elsősorban a pastukkal. A szövetség jövője tehát kérdéses.
Akármi történik Afganisztánban a következő hónapokban vagy években, a nemzetközi terrorizmus kérdése még nem megoldott. Oszama bin Laden, a terrorizmus legismertebb képviselője és sokak szerint a New York-i és washingtoni támadások megszervezője továbbra is szabadlábon marad. Nehéz elhinni, hogy Bin Laden egyedül felelős a terrorista támadások kiterveléséért vagy végrehajtásáért. A mögötte állókat még meg sem nevezték. S ha Bin Ladent sikerül is kifüstölni barlangjából, azok az emberek továbbra is képesek ugyanolyan terrorista akciókat tervezni és pénzelni. Sajnálatos, de el kell ismerni, hogy az afgán háború kimenetele nem feltétlenül jelenti a nemzetközi terrorizmus feletti győzelmet.
Amerikában a legtöbben úgy érzik, hogy a tálibok elleni háborúnak semmi köze sincs egy, az iszlám elleni harchoz vagy megtorláshoz. Azonban a világ kétmilliárd iszlám hívője között egy hatalmas csoport a háborút a hitetlenek iszlámellenes hadjáratának ítéli, és ellenállásra, dzsihádra hívja fel hittársait.
Az amerikai adminisztráció nagyon óvatos abban, hogy ne próbálja még a látszatát sem kelteni annak, hogy ezt a háborút gyorsan meg lehet nyerni. Ugyanakkor ellen kell állnia annak a kísértésnek, amely számos sajtócikkben felmerült, hogy amerikai csapatokkal próbálja megszállni Afganisztánt. Ma a legfontosabb feladat az, és nemcsak Amerikában, hogy megelőzzenek a gazdasági és politikai élet megbénítására irányuló minden további terrortámadást. Ha ez sikerül, az afgán helyzetet könynyebb lesz stabilizálni.

A szerző amerikai külügyi szakértő