Nem kultúrák háborúznak

Közös gondolkodásra hívta tegnap a jogalkotókat, a kormány képviselőit és a szakértőket a Fidesz képviselőcsoportjának jogi kabinetje a terrorizmus elleni harc jegyében.

Répássy Róbert frakcióvezető-helyettes, a jogi kabinet vezetője bevezetőjében leszögezte: bárhogy is definiáljuk a terrorizmust, az az emberiség elleni sötét bűncselekmény marad, amely ellen mindent meg kell tenni. Az előadók alaposan körüljártak olyan kérdéseket, mint a terrorizmus fogalma és története, hogyan definiálható a terrorista állam, és milyen lehetőségei vannak a demokráciának a terrorizmus elleni harcra. Az előadók egyetértettek abban, hogy ez a harc évekig tart majd, és nem- csak katonai műveleteket, hanem gazdasági, politikai és társadalmi elemeket is magában foglal. Abban is egyetértés volt, hogy szeptember 11-e után sok minden megváltozott a világban.
A terrorizmus és a szervezett bűnözés közös tőről fakad – vélekedett előadásában Dávid Ibolya igazságügy-miniszter. Ezért azok az eszközök is közösek, amelyekkel ellenük fel lehet lépni – tette hozzá. A nemzetközi jog profeszszora, Valki László úgy vélekedett, hogy az USA az önvédelemhez való jogát gyakorolta, amikor válaszcsapást mért a tálib rezsimre a szeptember 11-i terrorcselekmények után. A Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára, Bali József arra hívta fel a figyelmet, hogy a New York-i események után többek között át kell értékelni a tömegpusztító fegyver fogalmát. Ezek után például a vegyi üzemek, atomerőművek, de a tömött stadionok is passzív tömegpusztító fegyvernek számítanak. Simicskó István, a nemzetbiztonságért felelős államtitkár leszögezte: a háború nem a különböző kultúrák között folyik, és nem szabad hagyni, hogy a konfliktus eszkalálódjon, a terroristákkal viszont minden kétséget kizáróan le kell számolni.